Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben

A dél-olaszországi romváros felett a hét elején átvonuló vihar rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadékot zúdított a területre. A víz elárasztotta az ókori település kikövezett utcáit, így a látogatók arra kényszerültek, hogy a kiemelt járdaszigetek között elhelyezett nagyméretű, szabályos kőtömböket használják az átkelésre.

 

 

 

 

View this post on Instagram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek az építészeti elemek pontosan azt a célt szolgálták a jelenkori turisták számára, mint a város egykori lakóinak közel két évezreddel ezelőtt: lehetővé tették az utca túloldalára való száraz lábbal történő átjutást. Zuchtriegel a közösségi média felületein közzétett beszámolójában kiemelte, az extrém időjárási körülmények testközelből mutatták meg az ókori római mérnökök által megálmodott városrendezési megoldások meglepő modernitását és működőképességét.

Pompeji utcahálózata a korabeli hidrológiai ismeretek magas fokú alkalmazását tükrözi. A Vezúv vulkán Krisztus után 79-ben bekövetkezett kitörése által elpusztított és vulkáni hamuval konzervált városban nem mindenhol épült zárt földalatti csatornahálózat. Az esővizet, a közkutak túlcsorduló vizét és a háztartási szennyvizet szándékosan az utcákra vezették, amelyek nyitott vízelvezető árkokként funkcionáltak a tengerszint irányába.

A járókelők védelme érdekében a rómaiak szokatlanul magas járdákat építettek, az útkereszteződésekben pedig masszív kőlapokat, lépőköveket helyeztek el. Ezek az objektumok olyan, szabványosított távolságra helyezkedtek el egymástól, hogy a teherhordó szekerek és harci kocsik tengelyei és kerekei pontosan átférjenek közöttük, miközben a gyalogosforgalom is zavartalan maradt a hömpölygő víz felett.

A mostani esemény tudományos és műemlékvédelmi szempontból is figyelemre méltó, mivel igazolja az ókori infrastrukturális beruházások rendkívüli tartósságát. Az a tény, hogy a helyi vulkáni kőzetből faragott, évszázadokon át a föld alatt nyugvó bazalttömbök ma is tökéletesen ellátják eredeti funkciójukat egy modernkori felhőszakadás idején, rávilágít a birodalmi útépítés precizitására.

A régészeti park szakemberei szerint a jelenség rávilágít arra a tényre is, hogy a római mindennapok fizikai valóságának megértéséhez az épített örökség és a szélsőséges időjárási jelenségek interakciója is kézzelfogható tapasztalatot nyújt a modern társadalom számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták