Ősi termelési táj nyomaira bukkantak Spanyolországban

A régészeti beavatkozás képe (Forrás: JP Recio Cuesta)

Spanyolország Extremadura régiójában, Cabezabellosa közelében a régészek 37 sziklába vájt prést dokumentáltak. A felfedezés jelentősen átírja a térségről alkotott korábbi képet, hiszen eddig mindössze öt ilyen szerkezet szerepelt a hivatalos régészeti nyilvántartásban.

A lelőhelyeket a LAGARIS kutatási projekt májusi felmérése során azonosították. Az eredmények alapján a Montes de Tras la Sierra térsége a nyugat-ibériai térség egyik legjelentősebb ilyen jellegű régészeti területévé válhat.

A legérdekesebb kérdés azonban nem az, hogy mennyit találtak. Hanem az, hogy mire használták őket.

Az ilyen sziklába vájt szerkezeteket régóta borprésekként értelmezik. Kialakításuk valóban alkalmas lehetett arra, hogy szőlőt zúzzanak bennük, a levet pedig összegyűjtsék erjesztés előtt. A római és későbbi hispániai tájakon a borkészítés mély hagyományokra épült, a kő pedig tartósabb és praktikusabb megoldás volt az ideiglenes faépítményeknél.

A kutatók most mégis óvatosabbak. Nem tekintenek minden faragott medencére automatikusan a borászat bizonyítékaként. Elképzelhető, hogy egy részük más tevékenységekhez kapcsolódott: például cserzőanyag kinyeréséhez, növényi alapanyagok feldolgozásához, gyantatermeléshez vagy akár fémművességhez.

A borhipotézis vizsgálatához mintákat vettek a felületekről. Különösen a borkősav jelenlétét keresik, amely szorosan kapcsolódik a szőlő feldolgozásához. Ha sikerül kimutatni, az erősítheti a bortermelés elméletét. Ha viszont nem találnak nyomokat, az még nem zárja ki teljesen ezt a lehetőséget, mert az ilyen maradványok idővel eltűnhetnek. Ilyenkor más jelek kerülnek előtérbe: a kopásnyomok, a szerszámhasználat vagy éppen az, hogyan helyezkednek el ezek a szerkezetek a tájban.

A kutatók ezért mikroszkopikus kopásvizsgálatokat és részletes digitális dokumentációt is végeznek. Minden lelőhelyet nagy pontosságú GPS-szel rögzítettek, és 3D-modelleket készítettek róluk fotogrammetria segítségével. A munka egyik legérdekesebb része azonban nem ez a technológia volt.

A helyiek segítettek megtalálni több lelőhelyet is. Szóbeli hagyományok, helynevek és családi emlékek vezették el a kutatókat olyan helyekhez, amelyek hagyományos terepbejárással valószínűleg rejtve maradtak volna.

A projekt célja túlmutat a feltáráson: a kutatók azt remélik, hogy a felfedezés hosszabb távon az oktatást és a fenntartható kulturális turizmust is segítheti.

A laboreredményekre még várni kell. Addig a 37 sziklába vájt prés két lehetőség között lebeg: vagy egy egykori bortermelő táj emlékei, vagy egy olyan vidéki gazdaság nyomai, amelyről ma még jóval kevesebbet tudunk, mint gondoltuk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település
• Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását
• Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban
• Megfejtették a gízai nagy piramis földrengésállóságának titkát
• Egy virális TikTok-videó szerint közös égi minta alapján tervezték az ősi piramisokat
• Először mutatják be a Tutanhamon sírját lezáró eredeti falat
• Szarkofágokat és egy ismeretlen Ámon-pap sírját tárták fel Luxorban
• Megkezdődött a legendás egyiptomi labirintus feltárása Havarában
• Új francia törvény segítheti az egyiptomi műkincsek hazatérését