Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei
2026. június 11. 12:20
A korai közép-pleisztocén korban élt előemberek nem csupán a legkönnyebben elérhető köveket használták, hanem szigorú szempontok alapján, tudatosan választottak bazaltforrásokat eszközeik elkészítéséhez, derül ki a Scientific Reports című tudományos folyóirat legfrissebb számából, amelyben a Jeruzsálemi Héber Egyetem és az Izraeli Földtani Intézet kutatói publikálták eredményeiket. A mintegy nyolcszázezer éves közel-keleti leletegyüttes geokémiai elemzése bizonyítja, hogy az acheuli kultúra képviselői generációkon átívelő, fejlett környezeti ismeretekkel és precíz tervezési képességekkel rendelkeztek.
A bazaltmag egy szegmense, amelyen ásványokkal töltött vezikulák láthatók, amelyek a bazalt késői átalakulása során képződtek. Fotó: N. Goren-Inbar
Korábban
A kutatás az észak-izraeli Jordán-völgyben, az egykori Hula-tó partvidékén fekvő Geser Benot Jaakov régészeti lelőhely anyagára fókuszált. A Naama Goren-Inbar vezetésével feltárt, mintegy 780 ezer éves telephely páratlan bepillantást enged a korai homininák – feltehetően a Homo erectus vagy a korai Homo heidelbergensis populációi – mindennapjaiba.
A helyszínen a tűzhasználat, a halfogyasztás és a növényi táplálékfeldolgozás nyomai mellett nagy mennyiségű tűzkőből, mészkőből és bazaltból készült eszközt is azonosítottak. A bazalt különösen fontos nyersanyagnak számított a nagyméretű vágóeszközök, például a csepp alakú szakócák és a hasítóbárdok előállításában. A gyártási folyamat komoly technikai tudást igényelt: a hatalmas kőtömbökből kialakított magkövekről nagyméretű szilánkokat pattintottak le, amelyeket azután kétoldali megmunkálással formáztak véglegessé.
Cahi Golan és Joav Ben Dor geológusok kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy a lelőhely egykori lakói honnan szerezték be a kőeszközeikhez szükséges nyersanyagot. A szakemberek roncsolásmentes geokémiai eljárásokkal elemezték az ásatási rétegekből származó bazaltleleteket, és az eredményeket összevetették a környező, felszínen található vulkáni kőzetek, valamint az úgynevezett Esel Jaakov-mélyfúrásból származó, mára a föld alá került rétegek adataival.
A geokémiai „ujjlenyomatok” – a főbb kőzetalkotó elemek és a ritkaföldfémek arányai – egyértelmű egyezéseket mutattak ki. Kiderült, hogy számos eszköz alapanyaga a telephelytől mindössze egy kilométeres távolságra lévő, de a Holt-tengeri-törésvonal intenzív tektonikus mozgásai miatt napjainkra a felszín alá süllyedt kőzetpadokból származik.
A mérési eredmények rámutattak arra a tényre is, hogy az előemberek az egyes szerszámtípusokhoz eltérő geológiai forrásokat használtak. Míg a nagyméretű magkövek és a szakócák zöme a helyben fellelhető, mára betemetett rétegekből származik, addig a különösen fejlett tervezést igénylő hasítóbárdok alapanyagát olyan bazaltforrásokból nyerték ki, amelyek összetétele eltér a közvetlen környezet mintáitól. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az acheuli kultúra vadászó-gyűjtögető csoportjai nem csupán felvették az eléjük kerülő nyersanyagot, hanem a készítendő eszköz funkciója, a kőzet belső szerkezete és alaktani tulajdonságai alapján célirányosan választották ki a legmegfelelőbb lelőhelyeket.
A Geser Benot Jaakov lelőhely leletei mérföldkőnek számítanak a kora kőkori technológia megértésében. Az acheuli ipar, amely az alsó paleolitikum leghosszabb ideig fennálló eszközgyártási hagyománya volt, az afrikai kontinensről terjedt el Eurázsiába. Az izraeli eredmények rávilágítanak arra, hogy ez a technológia korántsem kizárólag monoton, ismétlődő mozdulatokból állt.
Az a tény, hogy a specifikus nyersanyag-kiválasztási stratégiák a telephely több tízezer évet felölelő rétegeiben folyamatosan és változatlan formában jelen vannak, a megszerzett geológiai és környezeti tudás generációk közötti stabil átadását bizonyítja egy intenzíven változó, tektonikailag aktív térségben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei 12:20
- Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban 11:33
- Ősi termelési táj nyomaira bukkantak Spanyolországban 10:42
- Sequana nyomában: újra kutatják a Szajna forrásának ősi szentélyét 09:47
- Állattartási szokások magyarázzák a Kolumbusz utáni amerikai járványokat 09:08
- Nemzetközi felháborodást váltott ki a nankingi mészárlás átnevezése 08:08
- Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik 06:41
- Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait tegnap
