Megfejtették a gízai nagy piramis földrengésállóságának titkát
2026. május 22. 16:40
A gízai nagy piramis évezredes szeizmikus ellenállóképességének fizikai okait azonosították kutatók a Scientific Reports tudományos folyóirat legfrissebb számában publikált tanulmányukban. A mérések bizonyítják, hogy az építmény és a talaj eltérő rezonanciája, valamint a belső szerkezet kialakítása óvta meg a műemléket a pusztulástól. Az eredmények új megvilágításba helyezik az ókori egyiptomi építészet tartósságának hátterét, tudományos magyarázatot adva egy régóta vizsgált mérnöki rejtélyre.
Fotó: Getty Images
Korábban
A kutatócsoport a piramis harminchét különböző pontján, köztük a belső kamrákban, az építőelemeken és a környező talajon rögzített környezeti rezgéseket. A vizsgálatok során kiderült, hogy a piramis belsejében mért mikrorezgések frekvenciája 2 és 2,6 hertz között mozog, ami a mechanikai feszültség rendkívül egyenletes eloszlására utal az építmény egészében. Ezzel szemben a környező talaj rezgésszáma mindössze 0,6 hertz körüli értéket mutatott.
A kutatók megállapították, hogy ez a jelentős frekvenciakülönbség megakadályozta a rezonancia kialakulását. Megegyező frekvenciák esetén a rezgések felerősítették volna egymást, ami komoly szerkezeti károkat okozhatott volna a műemlékben, hasonlóan ahhoz a fizikai jelenséghez, amikor a hanghullámok széttörik az üveget.
Az adatok részletes elemzése rávilágított a piramis belső tereinek egyedi statikai viselkedésére is. A közvetlenül az alapkőzetbe vájt földalatti kamrában egyáltalán nem tapasztaltak rezgéserősödést. A magasság növekedésével a kilengés mértéke fokozatosan nőtt, és a Király kamrájában érte el a csúcspontját. A szakemberek azonban megfigyelték, hogy a közvetlenül ezen helyiség felett elhelyezkedő úgynevezett teherelosztó kamrákban a rezonancia ismét lecsökkent. A publikáció szerint ez a szerkezeti megoldás, kiegészülve a felhasznált kemény mészkő ellenállóképességével, hatékonyan védte meg a legfontosabb belső teret a földrengések roncsoló hatásaitól. Ez a felfedezés megerősíti azt a korábbi elméletet, miszerint a teherelosztó kamrák célzott strukturális védelmet nyújtanak.
A Hufu fáraó (görög nevén Kheopsz) uralkodása idején, nagyjából 4450 és 4600 évvel ezelőtt befejezett építmény az ókori világ hét csodájának egyetlen napjainkig fennmaradt képviselője. A gigantikus síremlék az évezredek során számos komoly szeizmikus eseményt vészelt át, köztük az 1847-es, mintegy 6,8-as becsült magnitúdójú, valamint az 1992-es, 5,8-as erősségű kairói földrengést, mindezt jelentős külső vagy belső károsodás nélkül. A Gízai-fennsík stabil alapkőzete és a piramis több millió mészkőtömbjének tömege együttesen biztosította a stabilitást a történelem viharaival szemben.
A kutatás szerzői ugyanakkor óvatosságra intettek az eredmények történelmi értelmezésekor. Tanulmányukban kiemelték, tisztán spekulatív az a feltételezés, miszerint az ókori egyiptomi építészek és mérnökök tudatosan alkalmaztak volna szeizmikus optimalizálást a tervezés során. A felfedezés ettől függetlenül megerősíti a gízai nagy piramis kivételes építészeti státuszát, a most alkalmazott vizsgálati módszerek pedig a jövőben tovább mélyíthetik az ókori Közel-Kelet mérnöki alapelveiről alkotott tudományos képet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát 15:24
- Egy felégetett falu régészeti anyagát mutatja be a Nemzeti Múzeum 14:28
- Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége 13:39
- Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát 11:27
- Nincs magyarázat az Urál vidékén előkerült különös ezüstleletre 09:53
- Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban 08:22
- Új igazgatót keresnek a Stonehenge világörökségi helyszín élére 07:24
- Egy középkori katonai sziget története elevenedik meg a Jangce közepén 06:37
