Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet

Kiállítás a Pilecki Intézet „Név szerint szólítva” programjának részeként (Forrás: Pilecki Intézet)

A varsói székhelyű kutatóintézet levéltári anyagai szerint az 1886-ban született, egyedülálló Rozalia Socha 1942 nyarán, a rzeszówi és a környékbeli gettók felszámolása, illetve a deportálások megkezdése idején nyújtott menedéket a zsidó Goldman család tagjainak. A Wola Rafałowska-i tanyán Izaak és Regina Goldman, valamint unokahúguk, Fajga mellett a közeli Albigowa faluból származó, név szerint nem ismert zsidó személyek is bujkáltak. A történelmi adatok alapján az asszony a különböző időszakokban összesen mintegy tíz embernek biztosított rejtekhelyet a német hatóságok elől.

A búvóhelyet 1942. szeptember 13-án egy helyi kollaboráns, Antoni B. feljelentése nyomán fedezték fel a megszálló erők. Bár Socha a razzia idején nem tartózkodott otthon, a német csendőrök a helyszínen meggyilkolták a nyolc bujkáló zsidó közül hatot, köztük Izaak Goldmant, két nőt és három gyermeket. A mészárlást kizárólag Regina és Fajga Goldman élte túl, akiknek sikerült elmenekülniük.

A halállistára került Rozalia Sochát hónapokkal később, 1942. december 19-én találta meg az ismét a besúgó által vezetett német csendőrség, majd a szeptemberi áldozatok tömegsírjánál agyonlőtték. A tragédia napján további két lengyel polgárt is kivégeztek, a falu lakosságát pedig megtorlással fenyegették meg. A besúgóként azonosított Antoni B.-t a háború végén, 1945-ben a lengyel milícia lőtte le egy börtönszökési kísérlet során.

A második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelország főkormányzósági (Generalgouvernement) területén a zsidók rejtegetését, sőt a nekik nyújtott legkisebb élelmezési segítséget is azonnali halálbüntetéssel sújtották, amely a kollektív bűnösség elve alapján gyakran az embermentők teljes családjára kiterjedt. Karol Madaj, a Pilecki Intézet megbízott igazgatója a megemlékezés kapcsán hangsúlyozta: Socha története egyszerre demonstrálja a rendkívüli személyes bátorságot és a háborús viszonyok brutalitását, amelyben a hősiesség mellett jelen volt a helyi árulás is.

A történelmi kutatás rámutatott, hogy a tragédia ellenére a segítségnyújtás nem volt hiábavaló: a megmentett Regina és Fajga Goldman sikeresen átvészelte a háborút, majd később Kanadában telepedett le és alapított családot. A keddi ünnepségen az intézet munkatársai felolvasták Fajga Goldman jelenleg is Észak-Amerikában élő fiának levelét, amellyel a 2019-ben indított „Néven szólítva” program ismét egy eddig jórészt ismeretlen, a holokauszt áldozataiért az életét áldozó civilnek szolgáltatott történelmi igazságot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma