Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik

Illusztráció a feltárt lombikról

A különleges kerámiaedényt a szászországi Gnandstein várában zajló építkezési munkálatokhoz kapcsolódó régészeti vizsgálatok során fedezték fel. A feltárást követő elemzések alapján a szakemberek megállapították, hogy a három lábon álló, keskeny nyakú edény egy olyan lepárlóberendezés része lehetett, amelyet folyadékok melegítésére és a keletkező gőzök cseppfolyósítására használtak.

A mintegy 225 négyzetméternyi területet érintő feltárás során kora újkori téglapadló-maradványok és zöldmázas padlócsempék is előkerültek a föld alól, a régészek érdeklődését azonban elsősorban egy belül sárga mázzal bevont edény keltette fel, amely formájában és szerkezetében jelentősen eltért a hétköznapi háztartási kerámiáktól. A magas és keskeny nyakú edény formája alapján egy desztillációs berendezés része lehetett, amivel különböző ásványi savakat - például kénsavat és salétromsavat -, illetve gyógynövényekből kivont esszenciákat hozhattak létre.

A desztilláció a késő középkor és a kora újkor időszakában az orvoslás, a kohászat, a gyógyszerkészítés és az alkímiai kutatások egyik legfontosabb technológiai eljárásának számított. Az ilyen eszközök segítségével alkoholt, növényi kivonatokat, gyógyászati tinktúrákat, valamint különböző ásványi eredetű készítményeket és savakat is elő tudtak állítani. A gnandsteini leleten azonban nem maradtak fenn olyan kémiai maradványok, amelyek alapján pontosan meghatározható lenne az egykor feldolgozott anyagok köre. Ennek ellenére kutatói feltételezések természetesen vannak: a többség szerint a tárgyat korabeli gyógyászati italok, valamint magas alkoholtartalmú folyadékok előállítására használhatták.

A szászországi tartományi régészeti hivatal sajtóközleményében kiemelte: bizonyos desztillációs eljárásoknál az üveg- és kerámiaedényeket részesítették előnyben, mivel a fémtárgyakról úgy vélték, hogy káros anyagok tartalmaznak. Ez az elképzelés nem volt alaptalan: egyes desztillált anyagok, különösen a savak, valóban reakcióba léphettek a fémfelületekkel, és káros anyagokat oldhattak ki belőlük.

Gnandstein várát a 13. században építették fel katonai erődítményként, azonban az építmény idővel lakóházzá fejlődött. Bár 1994 és 2004 között egy átfogó felújításon esett át, a vár állapotának megőrzése folyamatos régészeti felügyeletet igényel. A szászországi tartományi régészeti hivatal szerint a legutóbbi vizsgálatok során feltárt lelet jelentőségét növeli, hogy ritkán találnak a kutatók ilyen jó állapotban fennmaradt desztillálóeszközöket a feltárások során.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs