Nemzetközi felháborodást váltott ki a nankingi mészárlás átnevezése

A Nagaszaki Atombomba Múzeum épülete (Forrás: Wikidata / Yoshio Kohara / CC BY 3.0)

A Nagaszaki Atombomba Múzeum működését felügyelő tanács nemrég számos olyan változtatást jelentett be, amelyek kiváltották a nemzetközi tudományos élet képviselőinek ellenvetését, a legnagyobb vitát azonban egyértelműen a nankingi mészárlás elnevezésben használt mészárlás kifejezés incidensre történő megváltoztatása okozta. A döntés hátterében feltehetően egy konzervatív civil szervezet hosszabb ideje tartó kampánya áll, amely a japán hadsereg által elkövetett háborús bűnök túlzott hangsúlyozását kifogásolta.

A történelem egyik legbrutálisabb vérengzése 1937. december 13-án, Nanking elfoglalását követően kezdődött, és mintegy hat héten át tartott. A japán császári csapatok a Tokiói Nemzetközi Katonai Törvényszék 1946-os becslése szerint több mint 200 ezer kínai civilt és hadifoglyot öltek meg ezalatt az idő alatt, míg a kínai hivatalos álláspont szerint 300 ezernél is többen vesztették életüket a kegyetlen öldöklés során. A helyiek a Siemens-üzem képviselőjének, John Rabénak köszönhették, hogy nem irtották ki az akkori kínai főváros teljes lakosságát: a náci párttag üzletember vezetésével ugyanis biztonsági övezetet alakítottak ki a városban, ahol mintegy 200 ezren élték túl a mészárlást.

A nankingi mészárlás évről évre újra és újra történészi viták kereszttüzébe kerül, mivel Japánban sokan túlzónak tartják az egyesek által már korábban is egyszerű incidensnek titulált vérengzéssel kapcsolatos vádakat. Nemrég például a Nagaszaki Atombomba Múzeum döntése váltott ki nemzetközi felháborodást, mivel az intézmény képviselői kijelentették: múzeumukban a vonatkozó kiállításokon ettől kezdve következetesen incidensnek fogják nevezni a nankingi mészárlást. A döntést több történész és politikatudós is élesen bírálta: Hoszaka Judzsi, a dél-koreai Korea Egyetem professzora szerint a változtatás egy évtizedek óta tartó történelmi revíziós törekvés része, amelynek célja Japán második világháború előtti és alatti terjeszkedésének, valamint a megszállt területeken elkövetett visszaéléseknek a kisebbítése. A kutató úgy véli, hogy a japán közvélemény jelentős része ma is kevés ismerettel rendelkezik az ország ázsiai katonai szerepvállalásáról.

A módosítást támogató aktivisták ugyanakkor azt állítják, hogy nincs elegendő bizonyíték a mészárlás hagyományosan elfogadott értelmezésének alátámasztására, és szerintük egy atomfegyverek pusztítását bemutató intézménynek nem szükséges részletesen foglalkoznia a japán hadsereg háborús tevékenységével. A múzeum tanácsának több tagja ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Nagaszaki atomtámadásának története csak a második világháborús események tágabb összefüggésrendszerében érthető meg, ezért ezekről is szükséges elegendő szót ejteni a tárlatokon.

A mostani vita egy régóta tartó japán emlékezetpolitikai konfliktus része: az elmúlt években több múzeumban és emlékhelyen is csökkentették vagy eltávolították a japán katonai agresszióra utaló tartalmakat, miközben a történészek arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen lépések igencsak megnehezíthetik a megbékélést Kínával és Dél-Koreával. Szakértők szerint a mostani döntés nemcsak Japán nemzetközi megítélésére lehet hatással, hanem újabb vitákat is gerjeszthet Kelet-Ázsia máig érzékeny történelmi eseményei kapcsán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben