Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói

Fotó: Euronews

Az 1941. május 14-i párizsi eseményeket megörökítő, elveszettnek hitt képanyagot 2020-ban fedezték fel, majd a Mémorial de la Shoah vásárolta meg és vetette alá tudományos elemzésnek. Lior Lalieu, a fotóarchívum vezetője és Jean-Marc Dreyfus történész a felvételeket egy 2026 áprilisában megjelent kötetben publikálta.

A képeket Harry Croner berlini fotós készítette, akit - bár apai ágon zsidó származású volt - 1940-ben besoroztak a Wehrmachtba, majd Theodor Dannecker, a párizsi Gestapo „zsidóügyi osztályának” vezetője megbízta őt a razzia vizuális dokumentálásával. A fennmaradt 98 felvételen a letartóztatott, többnyire öltönyt és kalapot viselő férfiak, valamint a kollaboráló hatóságok tagjai láthatók, ezáltal egyéni arcot adva a korábban csupán statisztikai adatként kezelt áldozatoknak.

A „zöldcédulás razzia” (Rafle du billet vert) a német megszállás alatti Franciaország első tömeges zsidóellenes intézkedése volt. Az akció során zöld színű hivatalos értesítőkkel rendelték be a külföldi – elsősorban lengyel és cseh – zsidó férfiakat a rendőrségre, azzal az ürüggyel, hogy tisztázzák a tartózkodási engedélyüket. Az SS és a Gestapo utasítására, a kollaboráns Vichy-kormány jogi asszisztenciájával a francia rendőrség mintegy 3800 embert tartóztatott le. Bár közel hétszázan el tudtak menekülni, a foglyul ejtett 3100 férfit a pithiviers-i és beaune-la-rolande-i tranzit-táborokba zárták, ahonnan 1942 júliusában Auschwitz-Birkenauba deportálták és meggyilkolták őket.

Az újonnan fellelt archív anyagok jelentőségét a berlini francia nagykövetségen 2026. május 11-én nyílt, július 9-ig látogatható kiállítás is alátámasztja, amely az európai emlékezetpolitikai intézmények együttműködésében valósult meg. A megnyitón részt vett a 91 éves holokauszttúlélő, Liliane Ryszfeld, akinek édesapját, a lengyel származású Mosjez Stoczykot szintén ezen a razzián tartóztatták le, majd gyilkolták meg Auschwitzban.

A rendezvényt szervező Claims Conference (a zsidó kárpótlási igényeket intéző nemzetközi szervezet) európai képviselője, Rüdiger Mahlo, valamint François Delattre francia nagykövet a rendezvényen egyaránt hangsúlyozta: a független történelmi kutatások, a levéltári források feltárása, valamint az ehhez hasonló kiállítások elengedhetetlen eszközei a történelemhamisítás és a napjainkban is tapasztalható társadalmi kirekesztés elleni fellépésnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai