Egy virális TikTok-videó szerint közös égi minta alapján tervezték az ősi piramisokat

Angkorvat temploma (Forrás: Wikimédia Commons / Jakub Hałun / CC BY-SA 4.0)

Több mint 871 ezren nézték már meg azt a TikTok-videót, amelyben egy architecton_core nevű felhasználó három ősi épületegyüttes – a gízai piramisok, a mexikói Teotihuacan, illetve a kambodzsai Angkor templomkomplexum – elrendezéséről osztott meg egy népszerű elméletet. A TikTok-tartalomgyártó szerint 1983-ban Robert Bauval mérnök egyértelműen kijelentette: a gízai Hufu, Hafré és Menkauré piramisok felülnézetből nézve pontosan ugyanolyan távolságra helyezkednek el egymástól, mint az Orion övében található három csillag. Az építmények Nílushoz viszonyított helyzete pedig az Orion Tejútrendszerhez viszonyított helyzetének feleltethető meg – ismertette a mérnök elméletét az influenszer.

@architecton_core Three civilizations. Three continents. Never met. All built the same star map pointing to 10,500 BC. #orion #pyramid #angkorwat #teotihuacan #ancientmysteries #lostcivilization #history #mindblow #architecton ♬ original sound - ARCHITECTON

Ha azonban elfogadjuk, hogy a piramisokat Kr. e. 2500 körül építették, akkor nyilván az akkori csillagállás szerint tudták csak megtervezni az alaprajzot az ókori építészek – viszont ez semmilyen szinten nem hasonlít a három piramis egymáshoz viszonyított távolságához. Ahhoz, hogy a piramiskomplexum pontosan tükrözze az említett égitestek helyzetét és arányait, a Kr. e. 10500 körüli égboltot kellett volna alapul venniük a tervezőknek – ahogy azt a TikTok-videó készítője szerint meg is tették.

Hasonló helyzetet vázolt fel architecton_core Teotihuacan ősi városával kapcsolatban is. Bár ennek a civilizációnak – a földrajzi távolság miatt – valószínűleg semmilyen kapcsolata nem volt az egyiptomiakkal, egyesek szerint mégis hasonló elv alapján építhették fel az itteni központi épületegyüttest. Felülnézetből a három piramis ugyanazt az alakzatot adja, mint az Orion övének három csillaga – fejti ki a TikTok-tartalomgyártó népszerű videójában. A Metropolitan Művészeti Múzeum megállapítása szerint a három építmény Kr. u. 150 és 250 között készülhetett el; hogy pontosan hogyan köthetők Kr. e. 10500-hoz, az nem derül ki a posztból.

A TikTok-videó utolsó részében a tartalomgyártó a 12. századi Angkor templomkomplexumra is kitér. Az Angkor komplexum minden jelentős temploma kelet felé néz, kivéve az Angkorvatot, amit nyugat felé tájoltak – magyarázta a TikTok-videó készítője, majd hozzátette: a régészek több mint egy évszázadon keresztül valamilyen furcsa rendellenességként tekintettek az épületre, egészen addig, amíg valaki végre meg nem nézte a csillagokat. A közzétett tartalom szerint a kutatók 1996-ban jöttek rá, hogy felülnézetből a templomok kísértetiesen hasonlítanak a Sárkány csillagképre – de természetesen nem a középkori, hanem a Kr. e. 10500-ra jellemző égbolt alapján.

Az elmélet tudományos értékelése

Bár az kétségtelen, hogy az ősi civilizációk életében a csillagászat valóban nagyon fontos szerepet játszott, azonban a videóban megfogalmazott állításokat érdemes óvatosan kezelni. Először is, azt a feltevést, hogy ezek az építmények mind a Kr. e. 10500 körüli égbolthoz igazodnak, konkrét bizonyítékokkal nem lehet alátámasztani. Emellett egy 1999-es, az Astronomy and Geophysics folyóiratban közölt tanulmány szerint egy kutató a gízai piramisokon tesztelte az elméletet, és arra a következtetésre jutott, hogy azok elrendezése semmilyen szinten nem felel meg az égitestek Kr. e. 10500-as állásának. Az az állítás pedig, hogy az Angkor templomkomplexum a Sárkány csillagképhez igazodik, feltehetően Graham Hancock egyik könyve révén vált népszerűvé. Ráadásul számos kritikus rámutatott már: ahhoz, hogy ez a feltételezés igaz legyen, figyelmen kívül kéne hagyni az épületegyüttes több templomát is.

Az ősi templomok és a csillagok kapcsolata

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: számos ősi építmény valóban szoros kapcsolatban állt a csillagokkal. Egy 2000-es, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban például Kate Spencer egyiptológus kifejtette: az egyiptomi Óbirodalom piramisainak tájolásakor két cirkumpoláris csillag egyidejű delelését vehették alapul. Teotihuacan, illetve az Angkorvat megépítésekor is figyelembe vehették az égitestek állását a tervezők: Ivan Šprajc régész például több bizonyítékkal is alátámasztotta, hogy a mezo-amerikai épületegyüttest asztronómiai mintázatok, valamint a helyi naptár figyelembevételével tervezték meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején