Ősi magok árulkodnak a dinnyék dél-ázsiai eredetéről
Ősi, vízzel átitatott dinnyemagok DNS-vizsgálata új részleteket tárt fel a gyümölcs kínai történetéről. A kutatók szerint a Szung-dinasztia idején termesztett dinnyék Dél-Ázsiából érkezhettek Kínába, és a modern desszertdinnyéknél jóval kevésbé lehettek édesek, miközben világoszöld húsuk jól illeszkedhetett a korabeli kínai esztétikai ízléshez.
- Az ősi dinnyemagok DNS-e szerint a növények Dél-Ázsiából érkezhettek Kínába.
- A kutatók két lehetséges útvonalat, egy északi és egy déli kereskedelmi folyosót vizsgáltak.
- A Szung-kor dinnyéi valószínűleg világoszöld húsúak és sárga héjúak voltak, kevésbé édesek a mai fajtáknál.
Ősi, vízzel átitatott dinnyemagok DNS-vizsgálata új részleteket tárt fel arról, hogyan jutott el a dinnye Dél-Ázsiából Kínába. A kutatást a Szung-dinasztia idejére, a 10–13. századra keltezhető magokon végezték, amelyek egy délkelet-kínai régészeti lelőhelyről kerültek elő.
A kutatók szerint a dinnyéket Kelet-Ázsiában valószínűleg nem helyi vadon élő növényekből háziasították, hanem Dél-Ázsiából érkeztek. Két lehetséges útvonalat vizsgáltak: egy északi, Selyemúthoz kapcsolódó folyosót, valamint egy déli útvonalat, amely a Himalája térségén és Délnyugat-Kínán keresztül vezethetett. A régészeti leletek alapján jelenleg a déli útvonal tűnik valószínűbbnek.
A vizsgált magok a mai Wenzhou közelében fekvő Gugang kikötő területéről származnak. A Szung-dinasztia idején fontos kereskedelmi központnak számító kikötő feltárásakor elsüllyedt hajóroncsok, porcelánok és különféle importált gyümölcsök maradványai is előkerültek. A vízzel átitatott talaj különösen kedvezett a növényi DNS fennmaradásának.
A genetikai vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a korabeli dinnyék világoszöld húsúak és sárga héjúak lehettek, és jóval kevésbé voltak édesek a mai desszertdinnyéknél. Valószínűleg zöldségként, enyhén édes gyümölcsként vagy a magjaik miatt fogyasztották őket. A Jangce alsó vidékén ma is léteznek olyan hagyományok, amelyekben a dinnyét savanyúságként vagy zöldségként használják.
Ez is érdekelhet
A kutatók szerint a dinnye világoszöld színe a Szung-kor esztétikai ízlésével is összhangban állhatott. A korszakban nagyra értékelték a kínai jáde zöld árnyalatait, és népszerűek voltak a hasonló színű szeladon kerámiák, amelyeket nemritkán dinnye alakúra formáztak.
A kutatás így nemcsak a dinnye kínai elterjedésének történetét világítja meg, hanem arra is példát szolgáltat, hogyan kapcsolódhatott össze a növények fejlődése, az emberi ízlés és a kulturális hagyomány. Az ősi DNS pedig olyan részletek feltárására is lehetőséget ad, amelyekre a régészeti növénymaradványok önmagukban nem feltétlenül adnának választ.
