Ritka középkori kerámialeletet tártak fel Tbiliszi központjában
Útépítési munkálatok során Tbiliszi eddigi legrégebbi, 10. századból származó középkori kerámialeletét tárták fel a grúz fővárosban, ahogy arról a Reuters hírügynökség beszámolt. A Rusztaveli sugárút alatt hat méteres mélységben azonosított kerámiaműhely kivételes bepillantást enged a település arab uralom alatti, selyemúthoz kapcsolódó virágzó kereskedelmi életébe.
- Útépítési munkálatok során a tizedik és tizenegyedik századból származó kerámiaműhely maradványaira bukkantak a grúz főváros központjában.
- A jelentős régészeti leletegyüttes a térség arab uralmának idejéből származik, amikor a város a selyemút egyik kiemelkedő gazdasági központja volt.
- A feltárt történelmi tárgyakat a Grúz Nemzeti Múzeum szakemberei vizsgálják meg, hogy pontosabb képet kapjanak a korabeli kézművesség technológiájáról.
A grúz főváros központi útvonalán a nyár folyamán kezdődtek meg az infrastrukturális fejlesztések, amelyek célja a gyalogos-átkelőhelyek kialakítása és a táblák modernizálása volt. A novemberre befejeződő, forgalmi fennakadásokkal járó felújítás során a munkagépek egy rendkívül jó állapotban fennmaradt, tizedik századi kerámiaműhely nyomaira bukkantak.
A leletegyüttes a szakemberek szerint a város területén valaha talált egyik legősibb középkori kerámiaanyag. David Lordkipanidze, a Nemzeti Múzeum igazgatója a hírügynökségnek elmondta, a terület régészeti szempontból nagyon gazdag, így a történelmi kézművesműhelyek felbukkanása szakmailag várható volt.
A töredékek díszítésének előzetes vizsgálatai alapján a leletek a 10-11. század közötti időszakra datálhatók. A feltárt történelmi tárgyakat a Nemzeti Múzeumba szállítják, ahol a kutatók háromdimenziós szkenneléssel és laboratóriumi elemzésekkel vizsgálják meg a gyártási technikákat. Ez az időszak a grúz történelem egy turbulens, ugyanakkor gazdaságilag prosperáló korszaka volt, amikor Tbiliszi arab irányítás alatt állt. A város kulcsfontosságú állomásként szolgált a selyemúton, ami jelentős technológiai és kulturális cserét tett lehetővé az Ázsiából és Európából érkező kereskedők között.
Ez is érdekelhet
A középkori grúz krónikák szerint Tbiliszi alapítása a 4. századra tehető, amikor I. Vahtang király uralkodott a mai Kelet-Grúzia területén elhelyezkedő Kartli Királyságban. A település neve, amely grúz nyelven meleg helyet jelent, a várost körülölelő hegyekből feltörő termálvizekre utal. A Kura folyó mentén fekvő, stratégiai útvonalat ellenőrző város a középkor folyamán folyamatosan cserélt gazdát a nagyhatalmak között. A damaszkuszi székhelyű Omajjád, majd a bagdadi Abbászida Kalifátus uralmát a Szeldzsuk Birodalom terjeszkedése követte, amely rányomta bélyegét a település építészetére.
A most felfedezett kerámialelet fizikai bizonyítékot szolgáltat a város multikulturális jellegére és regionális gazdasági központ szerepére. David Lordkipanidze kiemelte, Tbiliszi lakossága és kultúrája a történelem során folyamatosan sokszínű volt. Ezt az arculatot a későbbi évszázadok során a mongol, perzsa és orosz hódítási hullámok tovább formálták. A régészeti feltárás adatainak feldolgozása a jövőben pontosíthatja a selyemút kaukázusi szakaszának kereskedelmi hálózatairól alkotott tudományos képet.
