Háromszázezer év történetét mutatja be az Egyesült Arab Emírségek nemzeti múzeuma
Nem pusztán vitrineken keresztül kívánja bemutatni az Egyesült Arab Emírségek múltját az Abu-Dzabiban működő Zájed Nemzeti Múzeum. Régészeti bemutatók, agyagtáblák készítése, ősi hajózási technikák és különleges, akadálymentesített programok segítségével vezetik végig a látogatókat azon a történeten, amely a térség legkorábbi ismert emberi nyomaitól egészen a modern állam megszületéséig tart.
- A Zájed Nemzeti Múzeum régészeti és interaktív programokkal mutatja be az Egyesült Arab Emírségek mintegy 300 ezer éves történetét.
- A foglalkozásokon a látogatók régészeti ásatást próbálhatnak ki, ékírásos agyagtáblát készíthetnek és ősi kézműves technikákat ismerhetnek meg.
- A hajózási műhely a Magan-hajóhoz kapcsolódva pálmarostból történő hagyományos kötélkészítést mutat be.
A Szádiját Kulturális Negyedben található intézmény állandó kiállításai mintegy 300 ezer év emberi történetét fogják át, ahol a történet egyik kiindulópontja egy Dzsebel Hafítnál előkerült, körülbelül 300 ezer éves kőeszköz. A hat állandó galéria mellett időszaki kiállítótér és szabadtéri bemutatóhely is várja a látogatókat.
A múzeum központi témája ugyanakkor nem csupán a régmúlt. Kiemelt szerepet kap az Egyesült Arab Emírségek alapítója, Zájed bin Szultán Ál Nahján sejk, aki jelentős támogatást nyújtott az ország régészeti örökségének feltárásához és megőrzéséhez. Az intézmény ezért az ő örökségét is összekapcsolja azzal a több évezredes történettel, amelyből a mai emírségi társadalom kialakult.
A „Régészet: a múlt nyomai” című tematikus program azt mutatja be, hogyan dolgoznak a régészek. A résztvevők települések, használati tárgyak és környezeti adatok segítségével ismerhetik meg, miként éltek és szerveződtek a térség korai közösségei. A hangsúly így nem pusztán a látványos leleteken van, hanem azon is, hogyan lehet a földből előkerült töredékekből egy hajdani társadalom mindennapjait rekonstruálni.
De a múzeum több programja még ennél is közvetlenebb kapcsolatot teremt a régészettel. A „Kincsek a homok alatt” foglalkozáson a látogatók egy mesterséges ásatáson kagylókat és köveket keresnek, majd a leletek ihlette ékszereket készítenek. Egy másik műhelyben az ékírással, az emberiség egyik legkorábbi írásrendszerével ismerkedhetnek meg, saját agyagtáblák formázásán keresztül.
A tárgyakhoz személyes történeteket is kapcsolnak. Az „Emlékcsésze” foglalkozást egy olyan ókori edény ihlette, amelyen a térség hagyományos öntözőrendszere, a faladzs jelenik meg. A résztvevők maguk formázhatnak agyagcsészét, majd saját emlékeiket jelképező mintákkal, szavakkal és motívumokkal díszíthetik azt.
A hajózás szintén fontos része a történetnek. A Magan-hajó által inspirált műhelyben pálmarostból készítenek kötelet, ugyanazt az alapanyagot felhasználva, amelyet a térség hajós közösségei is alkalmaztak. Az egyszerűnek tűnő technika azt szemlélteti, milyen tudásra volt szükség a tengeri közlekedéshez egy olyan vidéken, amely már az ókorban is távoli térségekkel állt kapcsolatban.
Ez is érdekelhet
Külön figyelmet kap az is, hogy a múzeum minél szélesebb közönség számára hozzáférhető legyen. A látássérültek számára kialakított program tapintható elemekkel és vezetett élményekkel egészíti ki a kiállítást, míg más foglalkozások multiszenzoros módszerekkel, például mozaikkészítéssel segítik a fejlődési vagy tanulási nehézségekkel élő látogatókat. Egyes tárlatvezetések emírségi jelnyelven is elérhetők.
A Zájed Nemzeti Múzeum ezzel nem egyszerűen tárgyakat sorakoztat fel a múltból. A régészeti örökséget olyan történetként mutatja be, amelyben az ősi települések, az öntözés, a hajózás, a kézművesség és az írás éppúgy helyet kap, mint az a kérdés, hogyan válhat egy több ezer éves tárgy a mai közösségi emlékezet részévé.
