Sírokból kibontott téglákat is felhasználtak az ősi kínai városfal építéséhez
A kínai Hupej tartományban található Csingcsou több mint kétezer éves városfalát a különböző dinasztiák idején újra és újra magasították, miközben vonala az idők során kevesebb mint ötven méterrel mozdult csak el.
- Régészeti feltárások több mint ezer év egymásra épülő szerkezeti rétegeit tárták fel Csingcsou több mint kétezer éves városfalában.
- A késő Tang-kori földfalat követő téglafal a régészeti ásatáson feltárt legkorábbi ilyen kínai városfal lehet.
- A városfal évszázadokon át katonai erődítésként és a Jangce árvizei elleni védműként egyaránt szolgált.
Az idén megnyílt régészeti bemutatóhelyet a városfal északi részén fekvő, 11-es számú úgynevezett mamian - a fal síkjából kiugró, téglalap alakú védmű - köré alakították ki. A 11,28 kilométer hosszú csingcsoui városfalon hat régi városkapu és 25 ilyen bástya található.
A 11-es védmű helyreállításakor 2019-ben a Ming-kori fal alatt bukkantak egy korábbi téglafal maradványaira, és a felfedezést további három régészeti feltárás követte. Mert bár írott források szerint Csingcsou erődítése már a Három Királyság korában, a 3. században is létezett, ezt egyelőre nem támasztják alá egyértelmű régészeti bizonyítékok.
A feltárások végül a késő Tang-korig vezették vissza a ma vizsgálható fal történetét. A Tang-kori döngölt földből készült erődítést az Öt dinasztia és tíz királyság korában téglafal váltotta fel. Ennek téglái között különleges darabokat is találtak: egy részük Han- és Tang-kori előkelők sírjaiból származott, felületükön nőalakok és növényi motívumok láthatók. A korabeli források szerint a helyi uralkodó a környék sírjainak felnyitását is elrendelte, hogy az azokból kibontott téglákat felhasználhassák az erődítéshez.
A Szung-dinasztia idején pedig a fal már nemcsak katonai, hanem árvízvédelmi szerepet is betöltött. A fal belsejében egy jó állapotban fennmaradt, téglából épített vízelvezető csatorna került elő, amely az esővizet vezette el az építményből, fölötte a Jüan-kor háborúinak tűzvészeire utaló megfeketedett téglák és földrétegek maradtak fenn.
A ma látható fal fő tömege a Ming-dinasztia korából származik, ezeknek tégláin feliratok rögzítették többek között a készítés időpontját és helyét, valamint a gyártásért felelős tisztviselők adatait. Utóbbira azért volt szükség, hogy hibás építőanyag esetén vissza lehessen követni, kit terhelt a felelősség.
Ez is érdekelhet
A 11-es mamian jelenleg mintegy 14 méter magas, ami azért fontos, mert Csingcsou Jangce menti fekvése miatt a várost rendszeresen fenyegették árvizek. A történeti feljegyzések akár 17 méteres vízszint-emelkedésről is beszámolnak, a falat ezért többször megemelték, magassága egy időben a harminc métert is meghaladta. A Csingcsoui Múzeum munkatársa szerint az erődítés több mint ezer éven át folyamatosan egyszerre szolgálta a város katonai védelmét és az árvizek elleni védekezést.
A feltárás köré épített szabadtéri bemutatóhely ingyenesen látogatható, enyhe rámpákon kapcsolódik a környező utcákhoz, így a látogatók közvetlenül szemügyre vehetik a városfal több mint ezer év alatt egymásra rakódott építési periódusait.
