Kora bizánci keresztelőkápolnát tárnak fel az ókori Ulpianában
Egy 6. századi katedráliskomplexum keresztelőkápolnájának feltárásán dolgoznak régészek az ókori Ulpiana, későbbi nevén Justiniana Secunda területén, Pristina közelében - közölte a koszovói kormány.
- Egy 6. századi keresztelőkápolna feltárásán dolgoznak koszovói és francia régészek az ókori Ulpiana területén.
- A nemrég állami tulajdonba vett lelőhely monumentális katedrálisát a feltárt mozaikfeliratok szerint 545-ben avatták fel.
- A korábban földrengés sújtotta várost I. Justinianus bizánci császár építtette újjá Justiniana Secunda néven.
A koszovói és francia régészekből álló kutatócsoport jelenleg a katedráliskomplexumhoz tartozó keresztelőkápolna feltárását, kutatását és dokumentálását végzi. A munkálatokat Milot Berisha, a Koszovói Régészeti Intézet régésze és Christophe Goddard francia régész vezetésével végzik.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a napokban felkereste az ásatást, és közölte: a régészeti lelőhely körüli ingatlanok kisajátításának befejezésével, illetve állami tulajdonba vételével jelentősen megnőtt a további feltárásokra rendelkezésre álló terület. A kutatók azt remélik, hogy az új ásatások további adatokat szolgáltatnak Justiniana Secunda monumentális épületeiről, a korai kereszténység helyi fejlődéséről és a város késő ókori átalakulásáról.
Ulpianát a római korban, Traianus császár (Marcus Ulpius Traianus) uralkodása idején alapították, és a térség egyik jelentős városi központjává vált. Fontos közlekedési útvonalak találkozásánál feküdt: egyik út a dalmáciai partvidéket kötötte össze a Duna menti területekkel és Daciával, egy másik pedig Stobin keresztül Thesszaloniki felé vezetett.
A várost a késő ókorban háborúk és természeti katasztrófák is sújtották. A térséget 518-ban súlyos földrengés rázta meg, majd I. Justinianus bizánci császár uralkodása alatt újjáépítették a várost, amely a Justiniana Secunda nevet kapta. A régészek korábban úgy vélték, hogy a 7. századi avar és szláv támadások vezettek a település végleges elnéptelenedéséhez, az újabb kutatások azonban ennél összetettebb és hosszabb folyamatra utalnak.
Bár Ulpiana létezése az ókori forrásokból ismert volt, a város pontos helyét csak a 20. század közepén sikerült egyértelműen azonosítani. 1953-ban a nekropolisz északi részén négy sír feltárása erősítette meg, hogy ezen a területen feküdt az ókori város.
Ez is érdekelhet
A lelőhelyen az utóbbi években több jelentős felfedezést tettek. A koszovói-francia régészcsoport 2022-ben egy monumentális püspöki bazilikát azonosított, 2023-ban pedig olyan latin nyelvű mozaikfeliratot tárt fel, amely Justinianus császár és felesége, Theodóra nevéhez kapcsolódik. A felirat a város Justiniana Secunda néven történt újjáépítéséről tanúskodik.
Egy később feltárt mozaikfelirat további részletekkel szolgált az épületegyüttes történetéről: a kutatók szerint ennek alapján a Justiniana Secunda-i katedrálist 545-ben avatták fel. A felirat Justinianus és Theodóra nevét is megőrizte.
