Petíció indult az 1956-os forradalom emlékművének visszaállításáért
Aláírásgyűjtési kampány indult annak érdekében, hogy Lugossy Mária A Forradalom Lángja című alkotása visszakerüljön eredeti helyére, a Kossuth Lajos térre az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából. A Forsthoffer Ágnes házelnöknek címzett online petíció szerint az emlékmű áthelyezése nem csupán városrendezési kérdés, hanem a nemzeti emlékezetpolitika történelmi jóvátétele is lenne.
- Aláírásgyűjtés indult A Forradalom Lángja című emlékmű eredeti helyére, a budapesti Kossuth térre történő visszahelyezése érdekében.
- A Lugossy Mária által alkotott, 1996-ban felavatott gránit emlékművet a tér 2013-as rekonstrukciójakor távolították el az Országház elől.
- A kezdeményezők az 1956-os forradalom közelgő hetvenedik évfordulójára várják az áthelyezésről szóló parlamenti döntést.
A fekete gránitból készült köztéri alkotást Göncz Árpád egykori köztársasági elnök kezdeményezésére, társadalmi közadakozásból hozták létre az ezredforduló előtt, a megvalósításban pedig fontos szerepet vállalt Mécs Imre egykori 1956-os halálraítélt is. A nemzetközileg elismert, Munkácsy-díjas Lugossy Mária művét az 1956-os forradalom negyvenedik évfordulóján, 1996. október 23-án avatták fel a Parlament előtt.
Az emlékmű szimbolikája szorosan kötődik a helyszínhez, az alkotó ugyanis azt a történelmi pillanatot örökítette meg, amikor 1956 őszén a téren összegyűlt tömeg a közvilágítás lekapcsolása után újságpapírokból rögtönzött fáklyákat gyújtott meg. A műalkotás csúcsán fellobbanó valódi láng ezt követően közel két évtizeden át az ellenállás és a szabadságvágy jelképe volt a nemzet főterén.
Az Országház környékének 2013-ban kezdődött átfogó rekonstrukciója során az emlékművet eltávolították az eredeti helyéről. A civil felháborodás és Mécs Imre éveken át tartó kutatómunkája nyomán az elemeire bontott alkotást 2015-ben egy nyergesújfalui kőfaragó telepen azonosították, majd 2016-ban a budai Nagy Imre téren állították fel újra.
A jelenlegi petíció szervezői szerint a köztéri szobor a Gyorskocsi utcai egykori börtön közelében elvesztette eredeti kontextusát, mivel a mű vizuális és történelmi üzenete kizárólag a Kossuth tér eseményeihez kapcsolódik. A visszahelyezést szorgalmazók kiemelik, hogy az emlékmű megalkotása a világ vezető múzeumaiban is kiállító magyar szobrászművész életművének meghatározó darabja, így a köztéri rehabilitáció az ő öröksége előtti tisztelgést is szolgálja.
Ez is érdekelhet
A kampány szélesebb szakmai támogatást is élvez, idén augusztus végén Kovalovszky Márta és Kovács Péter Széchenyi-díjas művészettörténészek a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiához fordultak az ügyben.
A kezdeményezés politikai aktualitását az adja, hogy Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök az elmúlt két évben ellenzéki politikusként a Nagy Imre téren gyújtotta meg a korábban kialudt lángot. A petíció aláírói Forsthoffer Ágnestől, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökétől, valamint a kormánytól azt várják, hogy még 2026 októberében szülessen hivatalos, nyilvános döntés az áthelyezésről. A szervezők célja, hogy 2027. október 23-án A Forradalom Lángja már ismét a Kossuth téren loboghasson, teljessé téve a megemlékezést.
