Kannibál szellemek és vérszomjas teremtmények: hét híres mitológiai szörny

A kraken, a tengerészek réme

„A teremtmény természete, hogy embereket, hajókat, de még bálnákat és minden egyebet elnyeljen, amit csak elérhet” – mesélte tapasztalatait Örvar-Oddr, az izlandi hős a róla elnevezett, 13. századi sagában.

Az általa hafgufának (jelentése: tengeri homály) nevezett szörnyeteget a történet szerint egy alkalommal szigetnek nézte, és az kis híján lenyelte.

A már idősebb Plinius által is említett élőlény a legendák szerint Norvégia és Grönland partjainál él, és ott terrorizálja a tengerészeket és halászokat.

A 18. században Erik Pontoppidan, Bergen püspöke amellett kardoskodott, hogy a kraken korántsem volt mítosz. A norvég halászok szerinte számtalan alkalommal láttak már egy-egy példányt belőle, legtöbbször meleg nyári napokon.

Több forrás is azt állítja, hogy – az eleinte óriás rákként, majd polipként és tintahalként ábrázolt – élőlény általában a tengerfenéken tanyázik, ám olykor, hatalmas buborékok kíséretében felemelkedik a felszínre, és ilyenkor gyakorta nézik őt szigetnek.

Pontoppidan szerint egyébként a norvég halászok gyakran vállaltak kockázatot, és a kraken fölé hajóztak, ugyanis a menekülő halak miatt a fogás ott mindig bőséges volt.

A babonás tengerészek által terjesztett történetek szerint hatalmas karjaival a kraken a legnagyobb hadihajót is le tudta húzni a mélybe, azonban még ha békén is hagyta az emberek tengeri járműveit, óriási mérete akkora örvényt hozott létre újbóli elmerülésekor, hogy képes volt hajókat a tenger alá szippantani.

Pierre Dénys de Montfort francia malakológus például arról számolt be, hogy 1782-ben óriási polipok így tüntettek el egyetlen éjszaka alatt tíz hadihajót, amelyekről később persze kiderült, hogy Új-Fundlandnál egy hurrikán végzett velük.

A kraken mítosza valószínűleg hatalmas, akár 13-15 méter szélességű és 300 kilogrammos testtömeget is elérő tintahalak megfigyeléséből származik. A mitikus lény egy újabb példája lehet a valódi állatokról szóló túlzó történeteknek.

1. Khimaira, a tüzes torkú
2. A kraken, a tengerészek réme
3. Pulgaszari, a koreai Godzilla
4. A wendigo, a kannibál szellem
5. A baziliszkusz, a gyilkos kiskakas
6. Szfinx, a talányos gonosz
7. Minótaurosz, a krétai torzszülött

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése