Emberi erővel szállították Stonehenge központi oltárkövét

Dr. Anthony Clarke Stonehenge-ben. Fotó: Curtin Egyetem

A nemzetközi kutatócsoport ásványtani kormeghatározás és jégtakaró-modellezés kombinálásával vizsgálta a Salisbury-síkságon álló megalitikus emlékmű egyik legkülönlegesebb elemének eredetét.

Dr. Anthony Clarke, a Curtin Egyetem Föld- és Bolygótudományi Karának munkatársa és a tanulmány társszerzője rámutatott, az eredmények egyértelműen cáfolják azt a korábbi elméletet, miszerint a kőtömböt a jégkorszak gleccserei mozgatták volna a jelenlegi helyére. A szuperszámítógépes modellezések alapján a jégtakaró legfeljebb az Északi-tenger térségéig, a Dogger-padig juttathatta el a kőzetet. Ebből adódik a tudományos konklúzió, hogy a hátralévő, több száz kilométeres távolságot emberi erővel kellett megtenni.

A kutatási adatok alapján a mintegy 700 kilométeres szállítási útvonal gondos tervezést és több szakaszból álló logisztikát igényelt. A szakemberek feltételezik, hogy az újkőkori közösségek a szárazföldi vontatást folyami vagy part menti tengeri szállítással kombinálták a kedvezőtlen domborzati viszonyok leküzdése érdekében. A hattonnás homokkő monolit célba juttatása olyan szintű földrajzi tájékozódási képességet és társadalmi együttműködést feltételez, amelyet a korábbi történettudományi konszenzus nem tulajdonított a korszak populációinak.

A Kr. e. 3000 és Kr. e. 2000 között, több fázisban épült Stonehenge a világ egyik legismertebb őskori építménye. Az épületegyüttes szerkezete és alapanyagai a korai brit társadalmak kiterjedt, a szigetet átfogó kapcsolatrendszerét tükrözik. Míg a külső kört alkotó hatalmas sarsen kövek viszonylag közeli lelőhelyekről származnak, a belső köröket alkotó kékkövek a walesi Preseli-hegységből érkeztek. Az oltárkő azonban geológiai felépítésében és származási helyében is drasztikusan eltér ezektől.

A neolitikum időszaka a Brit-szigeteken a vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett, mezőgazdasági társadalomra való áttérést jelentette. A hatalmas megalitikus építmények létrehozása nemcsak rituális vagy csillagászati funkciókat szolgált, hanem a korabeli közösségek területi és politikai integrációjának fizikai megnyilvánulása is volt.

A Curtin Egyetem, a sheffieldi egyetemek, a Bristoli Egyetem és a Wessex Archaeology együttműködésében zajló kutatási program következő célja a kőzet pontos skóciai lelőhelyének és a lehetséges őskori szállítási útvonalaknak a végleges topográfiai azonosítása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• Városligeti promenádok
• Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
• A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
• SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
• Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
• Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok