Az Arany Horda történelmi örökségére épít Kazahsztán

Kazahsztán tudatosan az Arany Horda középkori örökségére építve alakítja át nemzeti identitását, végleg szakítva a korszakkal kapcsolatos szovjet történetírói hagyományokkal. Egy, az UNESCO égisze alatt megrendezett asztanai tudományos szimpózium rávilágított arra, hogy a nomád államalakulatot immár nem pusztító katonai gépezetként, hanem fejlett sztyeppei civilizációként és a modern kazah államiság fundamentumaként értelmezik.

A kazah fővárosban a héten megrendezett, Az Arany Horda mint a sztyeppei civilizáció modellje: történelem, régészet, kultúra és identitás címet viselő tanácskozáson több mint húsz ország kutatói vettek részt.

A helyi sajtó elemzése szerint a rendezvény hűen tükrözi a kazah állam törekvését, miszerint nemzeti identitását a legújabb tudományos eredményekhez igazítja. A modern kutatások a nomád társadalmakat már nem a letelepedett civilizációk elmaradott alternatívájaként, hanem az eurázsiai sztyeppe gazdasági realitásai által formált, fejlett államszervezési modellként tartják számon. A kazah történetírásban Dzsingisz kán utódainak birodalma egy saját adminisztratív, jogi és kereskedelmi hagyományokkal rendelkező hatalomként jelenik meg.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a szimpóziumot megnyitó beszédében hangsúlyozta, ma már egyetlen történész sem vitatja az eurázsiai térség jelentős részét uraló Arany Horda egykori hatalmát. Az államfő rámutatott, hogy a birodalom összekötötte a Keletet és a Nyugatot, hatalmas hatást gyakorolva a civilizációk fejlődésére. Tokajev a szovjet korszakban rögzült, leegyszerűsítő interpretációk meghaladására szólított fel.

Kiemelte, évtizedeken át a Nagy Sztyeppe történetét kizárólag a hódítások sorozataként mutatták be, figyelmen kívül hagyva a jogrendszer és a kultúra fejlődését. Ennek a narratívaváltásnak a jegyében a kazah vezetés korábban már meghirdette az Arany Horda alapításának 750. évfordulóját, valamint létrehozták a Dzsocsi Ulusza Kutatóintézetet a korszak alaposabb vizsgálatára.

Az Arany Hordát, amelyet a történetírás Dzsocsi uluszaként vagy Kipcsak Kánságként is ismer, a tizenharmadik században alapította Batu kán, Dzsingisz kán unokája. Az államalakulat a tizenötödik század végéig állt fenn, uralva a mai Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Közép-Ázsia egyes területeit. Jóllehet a birodalom örökségén a térség számos türk eredetű népe osztozik, a kazah nemzetépítés számára ez a korszak kiemelt fontosságú. A történelmi múlt újraértelmezése lehetővé teszi Asztana számára, hogy az identitás gyökereit az orosz expanzió és a szovjet dominancia előtti időkbe, egy önálló és virágzó középkori birodalomba vezesse vissza.