2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Miért jött létre a lengyel-magyar perszonálunió? 

2014. november 25. 12:15 Csernus Szilveszter

Második Anjou uralkodónkat, Nagy Lajost 1370 novemberében koronázták Lengyelország királyává, mikor a lovagkirály már huszonnyolcadik éve "viselte" Szent István Koronáját. Maga a tény, hogy az első klasszikus perszonáluniónk a Magyar és a Lengyel Királyság között jött létre, nagyban hozzájárult a két nép közötti, napjainkban is érezhető barátságához. Azt azonban már kevesebben tudják, miként került Nagy Lajos a lengyel királyok trónjára, vagyis mi vette rá a szintén "Nagy" Kázmért, hogy felajánlja azt Anjou "kollégájának", hiszen a perszonálunió inkább a lengyel, mintsem a magyar fél kezdeményezésére jött létre. Az alábbiakban ezen folyamatot járjuk körül.

Nagy Lajos
Nagy Lajos és Nagy Kázmér

Egy személy - két király

A perszonálunió olyan államok közötti viszonyt jelez, melyben két (vagy több) állam államfője ugyanaz a személy (lat.: persona – innen az alkotmányjogi fogalom). A közös monarchán alapuló államközi kapcsolatokra ma is van példa, de a perszonálunió leginkább a középkori és újkori Európára volt jellemző. A Magyar Királyság uralkodóinak közel fele töltötte be egyszerre valamely más ország államfői posztját is - legtöbbjük Habsburg uralkodó volt német királyként, majd később osztrák császárként, amely viszony egyébként fokozatosan reálunióba ment át.

Annak ellenére, hogy például a cseh és a magyar koronát is gyakrabban bírta egyazon személy, mint a lengyelt és magyart, a magyar emlékezet mégis leginkább a magyar-lengyel perszonálunióra gondol vissza legszívesebben, amely egyik oka és egyben következménye is a több évszázadra visszatekintő lengyel-magyar barátságnak.

Már a két "államalapító" dinasztia, a Piast és az Árpádok között is barátságos volt a viszony, a két királyi család nem egyszer nyújtott egymásnak jelentős segítséget a hozzá menekülő lengyel, vagy magyar trónörökösöknek. Ez a kötelék megmaradt az Árpád-ház uralmát követően is: a királyságát voltaképpen még meg sem szerző Caroberto már 1306-ban elküldte katonáit a szintén belharcokat folytató Władysław Łokieteknek (Könyöknyi Ulászló), aki így Krakkóban fejedelemmé válhatott, és hozzákezdhetett a részeire esett lengyel királyság újraegyesítéséhez. Károly ugyanakkor házassággal akarta megerősíteni térségbeli pozícióját: feleségül vette a szintén lengyel Máriát, Kázmér sziléziai herceg leányát.

A két állam történelmében ekkor is szembetűnő párhuzamot figyelhetünk meg: mindkét uralkodó országa egyesítésével töltötte következő éveit, Károly a kiskirályok uralmával, míg Ulászló az egyesítés útjában álló önálló tartományurakkal számolt le. 1320. január 20-án a melléknevét alacsony termete miatt kapó I. Ulászló megkoronáztatta magát a Wawelben Lengyelország királyaként - ugyanezen évben kötött házasságot leánya, Łokietek Erzsébet és Károly Róbert. A magyar királynak Erzsébet volt a harmadik (azon belül a második lengyel) felesége; tőle született később trónörököse nemcsak Károlynak, hanem - bár ezt akkor még nem lehetett sejteni - Ulászló fiának, Kázmérnak is.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!