Kiállítás nyílt a kommunista diktatúra börtönvilágáról

A Kopin Katalin művészettörténész által kurált, „Zárt ajtók mögött – Terek és gesztusok egy diktatúrából” című tárlat Kovalovszky Dániel és Hugyecsek Balázs alkotásain keresztül térképezi fel az egykori kihallgatóhelyiségeket és büntetés-végrehajtási intézményeket. A kiállításon kiemelt szerepet kapnak az erőszakszervezetek hírhedt központjai, köztük a Gyorskocsi és a Conti utcai börtön, a Markó utcai fegyház, valamint a recski kényszermunkatábor maradványai.

A kiállítótérbe helyezett eredeti cellaajtók és fapriccsek, valamint Hugyecsek Balázs „Döntések” című fény- és fotóinstallációja a fizikai elszigeteltség tapasztalatát jelenítik meg a látogatók számára. A vizuális anyagot a túlélők – köztük Válóczy István egykori elítélt – portréi és visszaemlékezései egészítik ki, amelyeket dr. Müller Rolf és Takács Tibor történészek szakmai kutatómunkája alapozott meg.

A kiállítás a történelmi tények és statisztikák tükrében világít rá a pártállami represszió gépezetének működésére. A hivatalos adatok szerint a hatalom pusztán az 1950-es évben közel tízezer embert ítélt el politikai okokból, miközben a kistarcsai és recski táborokban mintegy kétezer-ötszáz internáltat őriztek. A bírói ítélet nélkül fogvatartottak száma 1953-ra meghaladta az ötezret a hazai táborrendszerben.

A terror mértékét jelzi, hogy míg a Rákosi-korszakban mintegy háromszáz embert végeztek ki, addig az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlások során további 233 halálos ítéletet hajtottak végre, több mint húszezer állampolgárt bebörtönöztek, tizenháromezret pedig internálótáborokba zártak. Az igazságszolgáltatás korabeli, koncepciós jellegét hűen tükrözi a tárlaton is megidézett Tutsek Gusztáv vérbíró hírhedt kijelentése, aki egy ízben életfogytiglani börtönre ítélt egy vádlottat azzal a szóbeli indoklással, hogy az illető „megérett a kötélre”.

A fotográfiai és installációs elemek mellett a tárlat integrálja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) úgynevezett Topotéma-filmjeit is. A tudományos ismeretterjesztő projekt mozgóképes anyagai az 1944 és 1990 közötti magyar politikai rendőrség térhasználatát, valamint a diktatúra működésének fizikai környezetét elemzik és dokumentálják.

Az augusztus 30-ig látogatható kiállítás célja, hogy a történeti hűség és a kortárs képzőművészeti reflexió ötvözésével fenntartsa a huszadik századi diktatúrák áldozatainak emlékezetét, és rámutasson az egykori állambiztonsági terek máig ható történelmi súlyára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején