Megkezdődött a spanyol polgárháborúban elkobzott műkincsek visszaszolgáltatása

Több évtizedes késéssel megkezdődött a spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra idején jogtalanul elkobzott műkincsek azonosítása, valamint visszaszolgáltatása az eredeti tulajdonosoknak. A 2022-ben elfogadott demokratikus emlékezet törvénye nyomán elindult intézményi folyamat a nemzeti múzeumi gyűjtemények revíziója mellett történelmi igazságtételt is jelent az üldözött családok és közösségek számára.

A restitúciós folyamat élén a madridi Prado Múzeum áll, amely saját gyűjteményében eddig 166 jogtalanul elsajátított műtárgyat - köztük Joaquín Sorolla és Pedro Atanasio Bocanegra alkotásait - azonosított. Az intézmény a közelmúltban két tizenhatodik századi táblaképet adott vissza Kasztília-La Mancha autonóm közösség két egyházközségének, Yebesnek és Parejának.

A Parejába került Angyali üdvözlet-töredékeket korábban sosem állították ki, míg a Yebesnek átadott, Lupianai Mester által festett Krisztus Pilátus előtt című alkotás évtizedekig a Prado termeiben volt látható. Szintén fontos mérföldkő volt a polgárháború idején Madridot vezető, később száműzött Pedro Rico egykori polgármester magángyűjteményének közelmúltbeli visszaszolgáltatása a politikus örököseinek.

A rabolt műkincsek állami múzeumi kiterjedtsége egészen a közelmúltig feltáratlan volt. Arturo Colorado Castellary, a madridi Complutense Egyetem professor emeritusa 2008-ban kezdte tudományosan kutatni a korszakot. A szakember eddig több mint huszonhatezer elkobzott tárgyat azonosított, amelyek mintegy harmadát soha nem adták vissza.

Ebből több mint négyezer műkincs különböző állami intézményekbe - múzeumokba, egyetemekre vagy minisztériumokba - került, miközben legalább 3300 alkotás jelenleg is hiányzik. Colorado Castellary szerint a nyoma veszett műtárgyak egy része a rezsim korrupt működése révén a rendszer tisztségviselőinek magángyűjteményeiben köthetett ki. A tudományos kutatások hatására a spanyol kulturális minisztérium 2024-ben indított vizsgálata már több mint hétezer vitatott hátterű tárgyat azonosított a hazai állami intézményrendszerben.

A műkincsek kálváriája az 1936-ban kirobbant spanyol polgárháború első napjaiban kezdődött. A spanyol köztársasági kormány ekkor hozta létre a Művészeti Örökség Elkobzási és Védelmi Bizottságát, hogy megóvja a múzeumokban, palotákban, templomokban és magángyűjteményekben található kulturális értékeket a harcok pusztításától. Francisco Franco tábornok 1939-es győzelmét követően azonban a diktatúra a korábban megmentett műtárgyak tízezreit sajátította ki, és azokat politikai megtorlásként elvonta a jogos tulajdonosoktól.

Bár a 2022-es demokratikus emlékezet törvénye hivatalosan elrendelte az alkotások felkutatását, a jogszabály egyelőre nem biztosít átfogó és kötelező jogi keretet magára a visszaszolgáltatásra, így a kárpótlás továbbra is nagyrészt az egyes múzeumok együttműködési hajlandóságán és belső protokolljain múlik.