Kannibál szellemek és vérszomjas teremtmények: hét híres mitológiai szörny
2022. április 5. 14:25 Kulcsár Ádám
Szfinx, a talányos gonosz
Melyik lény jár reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon? – tette fel a találóskérdést a Szfinx minden arra járó thébainak. Mivel senki nem tudta a választ, a mitikus lény nagy élvezettel fogyasztotta el a görögöket.
A mítoszok szerint Árész (más történetek szerint Héra vagy Hádész) által Thébára szabadított szörnyeteg egyébként Etiópiából származott.
A szfinxek legendája az egyik legrégebbi az emberiség történetében – egyes változatai már Kr. e. 9500-ig is visszavezethetők. Számos kultúrában megjelent, ám mindenhol másként (közös tulajdonsága, hogy rendkívül intelligens).
Indiában például gyakorta leopárdmintás bőrrel ábrázolták az ott kifejezetten irgalmasnak számító lényt. A szfinxek Kr. e. 2600 körül jelenhettek meg Egyiptomban, amelynek a jelképévé vált teremtmény legnagyobb és leghíresebb ábrázolása a gízai Nagy Szfinx. A fáraók földjén a lény jószándékú volt, ám nagy erővel bírt, ezért szent helyek őrzőjévé tették.

[galeria_kep_28480]
A napisten és a fáraó közti átmenetet megtestesítő, oroszlántestű, emberfejű teremtmény általában hím nemű volt, ám miután évszázadokkal később a Hellász lakói is átvették a mítoszt, a lény ott már női fejet, továbbá sas szárnyakat és kígyófejű farkat kapott. A görög kultúrában csak egyetlen Szfinx élt, amely kegyetlen és ravasz volt.
A Phikion-hegyen tanyázó szörnyeteg már csaknem kiirtotta Théba legjobbjait, amikor megjelent Oidipusz, és megadta a helyes választ a találóskérdésre: az ember az, aki gyermekként négykézláb, felnőttként két lábon, idős korában pedig bottal közlekedik. A Szfinx erre levetette magát a szikláról.
Egy történetváltozat szerint a Szfinx előre elmondta a jó választ Oidipusznak, hogy többé ne kelljen gyilkolnia. Míg egy másik legenda szerint a ledöbbent szörnyeteg feltett egy másik találós kérdést is a leendő királynak: „adott két nővér, az egyik megszüli a másikat, aki viszont az elsőnek ad életet, kik ők? „A nappal és az éjszaka” – hangzott a helyes válasz, mire a Szfinx elpusztította magát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
- Véres Mária „sosem volt” örököse
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet 12:11