A hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon sugárzott népszerű tévésorozatok többsége a szomszédos szocialista országokban készült. Ezekből kirajzolódik, hogy milyen különbségek és főleg hasonlóságok voltak megfigyelhetők a blokkon belül az egyes kelet-európai társadalmak között. 

A Magyar Televízió lassan, évtizedek alatt vált a szocialista tudatipar legmeghatározóbb közvetítőjévé. Saját készítésű műsorainak ismétlésével több generáció kultúráját határozta meg, illetve hozta közös nevezőre.Ezt leginkább a tévésorozatokkal érte el, amelyek közül nem egy szórakoztatta a hatvanas évek nézőit, és műsoron volt a hetvenes és a nyolcvanas években is, amikorra már a televízió nem luxuscikknek számított, hanem a legtöbb háztartás nélkülözhetetlen kelléke lett.

Hősök mindenkinek

A szocialista világnézet megkívánta, hogy a sorozatipar olyan történelmi személyiségeknek állítson emléket, akik internacionalistaként értelmezhetőek, és nem ébresztenek ellenérzéseket más, főleg a blokkon belüli nemzetekben. Erre példa a magyar–csehszlovák koprodukcióban készült Vivát, Benyovszky!, amely a felvidéki birtokokkal rendelkező magyar gróf, Benyovszky Móric lengyel és orosz földön, sőt Madagaszkár szigetén végbemenő kalandjait dolgozta fel.  Ugyanitt említhetők a más szocialista országokban készült, második világháborús televíziós sorozatok, amelyek szintén nem csak a fikcióra alapoztak.

A tavasz tizenhét pillanata című, 1973-ban készített, és rá egy évre nálunk is bemutatott szovjet sorozat készítői például számos megrázó jellegű archív dokumentumfelvételt használtak fel a háború borzalmainak érzékeltetéséhez. Így az 1945-ben játszódó kémtörténetben az idő múlásának érzékeltetésére a Balaton térségében kialakult harcokat, illetve a Budapest ostromát megidéző archív vágóképeket is igénybe vettek.Az alkotás nagy népszerűségnek örvendett a maga idejében, magyar narrátora a jellegzetes orgánumú Both Béla volt, aki a főhős, Stierlitz gondolatait (Vjacseszlav Tyihonov visszafogott és árnyalt alakításában) közvetítette a néző felé. Ennek nyomán alakultak ki aztán Magyarországon a szájhagyomány útján terjedő Stierlitz-viccek.

A sorozat egyébiránt az SS-be beépült szovjet kém kalandjaiként nem csupán izgalmakban gazdag történetet mesélt el, hanem a második világháború német vezetőiről és a Harmadik Birodalom viszonyrendszereiről is igyekezett látleletet adni, mindezt természetesen a hivatalos szovjet szempontrendszer figyelembevételével.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyár számában olvasható.