Házasságával alapozta meg a lengyel-litván perszonáluniót Nagy Lajos lánya, Hedvig

Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik leánya, egyben IV. Béla unokájának, Árpád-házi Mária nápolyi királynénak az ükunokája 1373 decembere és 1374 februárja táján született, édesanyja Erzsébet boszniai hercegnő. Ötéves korában eljegyezték Vilmos osztrák herceggel. Nagy Lajos 1379-ben legidősebb lányát, Máriát jelölte a lengyel trónra, a legfiatalabbat, Hedviget pedig jegyesével, Vilmossal együtt a magyar trónra. A király halála után azonban az özvegy Erzsébet királyné és a magyar nemesek Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. (A lengyel rendek Nagy Lajos halála után attól féltek, ha Mária ül mindkét ország trónján, akkor apjához hasonlóan Magyarországon tartja majd udvarát.)

1384. október 15-én Hedviget Jadwiga néven Lengyelország királynőjévé koronázták. A lengyelek azzal a feltétellel választották királynőjükké, hogy feleségül megy Jagelló Ulászlóhoz, az akkor még pogány litvánok fejedelméhez, aki 23 évvel volt idősebb nála, s aki megígérte, hogy a litvánok felveszik a kereszténységet. Hedvig Habsburg Vilmossal kötött eljegyzését „pro forma” semmisnek nyilvánították, s 1386. február 18-án megtartották az esküvőt. A házassággal egy időben a litván fejedelmet lengyel királlyá koronázták, a litván főurak felvették a kereszténységet, létrejött a lengyel-litván perszonálunió. Hedvig az esküvő után az uralkodás dicsőségét átengedte férjének.

Hedvig és Jagelló litván nagyfejedelem szobra

Kivételesen okos, művelt asszony volt, aki idejét főleg jótékonykodással töltötte. Szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények, az elesettek sorsát, templomokat, kórházakat hozott létre. A keresztény hit terjesztésére Prágában kollégiumot alapított litván teológusok, illetve Krakkóban kolostort litván nővérek számára, s jelentős szerepet játszott egyebek között a krakkói egyetem 1397-es újraindításában. Ő harcolta ki a jogi, orvosi és filozófiai fakultás mellett a teológiai kar létrehozását, amely a középkorban az egyetemi rang feltétele volt. Egyetlen gyermeke világrahozatalakor halt meg 1399. július 17-én. Földi maradványait a krakkói Wawel-székesegyház oltára alá temették.

Hedvig kultusza halála után azonnal megkezdődött, szentté avatási eljárása 1426-ban indult meg, de politikai okokból sokáig elhúzódott. II. János Pál pápa 1979-ben boldoggá, majd 1997-ben szentté avatta. (Érdekesség, hogy II. János Pál pápát Anjou Hedvig védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek az ünnepén, október 16-án választották meg az egyház fejévé.) A lengyel nép Jadwigát már életében édesanyjának hívta, halála óta pedig szentként tiszteli.

Hedvig sírja Krakkóban

2002-ben Magyarország Szent Hedvig jobb keze középső ujjának egy csontszilánkját kapta meg Lengyelországtól (ezen az ujján viselte jegygyűrűjét), az ereklyét Egerben, a ferencesek Szent Hedvig-templomában őrzik. Vácott a fehérek templomának oldalhomlokzatán egy kút felett magasodik szobra (Horváth Tibor, 2006). Budapesten két szobra is van: a Belvárosi Nagyboldogasszony-templom kertjében egy korinthoszi oszlopfőn áll, vele szemben Szent Kinga (Tóth Dávid, 2009), Budán, a várfal tövében férjével, Jagelló Ulászló litván nagyherceggel és lengyel királlyal örökítette meg a művész (Dalia Matulaite, 2013). Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje, ünnepe: július 18.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• 10 tény Mao Ce-tungról
• Politikai okból kényszerítették pályafutása befejezésére a rettegett balhorogról ismert Papp Lászlót
• A kommunizmus szorításában vált a modern magyar film úttörőjévé Fábri Zoltán
• Megszűnésekor csaknem félmillió emberrel működött a szovjet állami terror legfőbb eszköze
• A nagyhatalmak viaskodása szakította ketté a háborúban megrendült Németországot
• Kivégzésekkel zárult a Rákosi-korszak egyik legnagyobb boszorkányüldözése, a Rajk-per 
• Sosem bánták meg tettüket az olasz miniszterelnököt elrabló és kivégző terroristák
• A Sztálin-szobor miatt kellett pusztulnia a Regnum Marianum templomnak
• Villon indította el a költészet útján, humorérzékét még a vallatószéken is megőrizte Faludy György