A brit flotta okozta az ausztráliai feketehimlő-járványt
2026. július 22. 10:24 Múlt-kor
Matematikai modellszámítások bizonyítják, hogy az 1788-ban érkező brit Első Flotta okozta az ausztráliai őslakosságot megtizedelő, 1789-es feketehimlő-járványt - derül ki a Nature Human Behaviour című tudományos folyóirat legfrissebb számából. A kutatás végleg cáfolja azt a korábbi elméletet, miszerint indonéziai halászok hurcolták volna be a kórokozót északról, és rávilágít a kontinens gyarmatosításának eddiginél jóval pusztítóbb demográfiai hatásaira.
Fotó: Pexels/CDC
Korábban
Alan Williams, az EMM Consulting régésze és Matthew Cody Nitschke, a dél-ausztráliai Flinders Egyetem modellezési szakértője szerint a fertőzés forrását a brit hajóorvosok által tárolt, szárított himlővarokat tartalmazó fiolák jelentették. A kórokozót a korai immunizációs eljárásokhoz tartották maguknál, minthogy Edward Jenner biztonságosabb vakcináját csak az 1790-es években fejlesztették ki. Mivel a nyolc hónapos angliai hajóút során a vírus nagy eséllyel elpusztult volna, a szakemberek feltételezik, hogy az oltóanyagkészleteket a flotta dél-afrikai (Fokváros) vagy brazíliai (Rio de Janeiro) megállójánál frissíthették fel.
A brit flotta tizenegy hajója 1788-ban kötött ki a mai Sydney területén (Port Jackson), hogy büntetőgyarmatot hozzon létre. Mivel az érkezéskor nem regisztráltak aktív feketehimlő-fertőzést a tengerészek körében, a korábbi történeti konszenzus arra hajlott, hogy a betegséget Sulawesi szigetéről származó makasszari halászok vitték be a kontinens trópusi, északi partvidékére.
A most publikált számítógépes modellezés azonban földrajzilag lehetetlennek minősítette ezt a teóriát: a kórokozó nem tudott volna átszelni több ezer kilométernyi lakatlan sivatagot az északi partok és a délkeleti gyarmatok között. A szimulációk egyértelműen a Port Jackson környéki brit tábort azonosították a fertőzés epicentrumaként.
A feketehimlő megjelenése katasztrofális következményekkel járt: az új becslések szerint mintegy 220 ezer őslakos esett áldozatul a betegségnek. A kutatók egy kapcsolódó, előkészületben lévő tanulmányukban az eddig elfogadott 300 ezres adattal szemben akár 3 millióra teszik az ausztráliai őslakosok számát a britek megérkezése előtt. A korábbi téves számadat egy 1930-as évekbeli felmérésen alapult, amelyet már egy évszázadnyi pusztító járványhullám és határvidéki erőszak után készítettek.
Henry Reynolds, a Tasmaniai Egyetem és Ann McGrath, az Ausztrál Nemzeti Egyetem független történészei a publikáció kapcsán megerősítették: az interdiszciplináris kutatás meggyőzően cáfolja az északi eredet mítoszát, és alapjaiban írja át a kontinens 1788 előtti történelmét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Az ókori elit temetőjét tárták fel egy olasz tésztagyár területén
- Újra megszólalt a kelták félelmetes harci kürtje
- Britannia legnyugatibb színes mozaikját tárták fel Devonban
- Különös égi jelenségekről is beszámoltak az ókori római történetírók
- Mégsem tévedett Ptolemaiosz: a Theta Eridani csillag története
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat
- Fény derült az ókori Butrint rejtélyes női jótevőjének kilétére
- Római kori úszómedencét tártak fel a törökországi Tralleiszben
- Az ókori elit temetőjét tárták fel egy olasz tésztagyár területén 15:16
- Giotto építtette a most talált középkori védműveket Firenzében 14:01
- Újra megszólalt a kelták félelmetes harci kürtje 13:13
- Középkori falszakaszt fedeztek fel a chesteri vár alatt 11:58
- Britannia legnyugatibb színes mozaikját tárták fel Devonban 11:13
- Különös égi jelenségekről is beszámoltak az ókori római történetírók 09:51
- Pinochet által megsemmisíttetett falfestményt restaurálnak Chilében 08:36
- Mégsem tévedett Ptolemaiosz: a Theta Eridani csillag története 07:32
