A mozgóképrajongók jól tudják, hogy a múlt századi könnyűzenés filmeken a főváros számos emblematikus helyszíne visszaköszön. Az ezáltal különleges fénytörésbe kerülő épületek sokat elárulnak arról, hogyan is szórakoztak szüleink, a nagy beatgeneráció és az őket követő rocker-csöves nemzedék.
|
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.Budapest aranykora 18. évfolyam 2. szám | Korábbi számok
A rovatot a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatja.
Az egykorvolt Budapest: a városfejlődés fájdalmas áldozatai
Szükségszerű, hogy egy évezredes múltra visszatekintő világváros újra meg újra átépüljön. Ez a fejlődés viszont olykor szükséges áldozatokkal jár.
Ahogy még Ferenc József látta: a megújuló budai vár
Az 1890–1905 között zajló monumentális építkezések gyümölcsét Budapest mindössze négy évtizedig élvezhette.
Ami összeköt: Budapest hídjai
 |
Budapest hídjai ma már nem csupán a két part közötti kapcsolatot megteremtő műtárgyak, hanem közösségi terek is. |
|---|
Budapest, a stadionváros: a Sárkánybarlangtól a Duna Arénáig
 |
Drámai végjátékok, dicső küzdelmek, hatalmas győzelmek, súlyos vereségek, gigászi összecsapások, átmulatott éjszakák és sztárfellépők. |
|---|
A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika
 |
A Ludovika a megalakulásától 1944-ig a hazafias nevelés, a katonai fegyelem és a tudás szimbóluma volt Magyarországon. |
|---|
Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
 |
Az első „budapesti” egyetem 1395-ös megnyitása óta több mint 600 év telt el, ma már közel húsz egyetem közül választhatnak az érettségizők. |
|---|
Az első aranykor: Budapest a századfordulón és a millennium idején
 |
A kiegyezést követően Budapest óriási fejlődésnek indult. A XIX. század utolsó harmada egész Európában a városiasodás korszaka volt. |
|---|
Mesterségük címere: Budapest – akiknek a főváros legkiemelkedőbb épületeit köszönhetjük
 |
A főváros mai képét meghatározó épületek nagy része a századforduló környékén született meg. Ezeket jól ismerjük, ám tervezőikről már sokkal kevesebbet tudunk. |
|---|
Zöld főváros: Budapest parkjai
A felüdülésre vágyó pestiek a XIX. század elején már két park közül is választhattak: az Orczy-család kertje mellett a világ első polgári, szabadon látogatható közparkja, a Városliget is hamar népszerű sétahellyé vált. A munkásság kedvelt helyszíne később az autó- és motorversenyeknek is otthont adó Népliget lett.
Így jött létre Budapest – a magyar főváros az ókortól napjainkig
Budapest területét már az ókori rómaiak is stratégiai jelentőségű helyszínnek vélték. A katonai és közlekedési csomópont azonban már magyar uralom alatt nőtte ki magát jelentős kereskedelmi településsé. Pest és Buda a Duna folyama által elszeparálva fejlődött, míg a hidak megteremtették a városegyesítést.
Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig
A sportkrónikák feljegyzései szerint minden egy csatával kezdődött, pedig a lelkes fiatalemberek csupán futballozni indultak 1896. november 1-jén a városszéli Pékerdő egyik meglehetősen kopár mezőjére.
Az E-folyóirat korábbi számai
22. évfolyam (2024)
Pusztító katasztrófák
Különleges művészsorsok
Meglepő történetek a Brit-szigetekről
Gyógyítók, betegségek, gyógymódok21. évfolyam (2023)
Koronás magyar fők
Legendás színészóriások
Magyarország a II. világháborúban
Feltárulnak az ókor titkai20. évfolyam (2022)
Az ősi Egyiptom titkai
Fejezetek a 150 éves Budapest történetéből
Történetek a maffia világából
A világűr meghódítása19. évfolyam (2021)
Fázós telek, hideg háborúk 
Hősök és mártírok 1848/49-ben
140 éves a Magyar Vöröskereszt
Magyar színészóriások18. évfolyam (2020)
A régi Hollywood csillagai
Diktátorok és feleségeik
Budapest aranykora
Járványhistóriák17. évfolyam (2019)
Vérfagyasztó mesék
Tiltott gyümölcs, rettegett zöldség
1989 – A csodák éve
Egy letűnt kor asszonyai16. évfolyam (2018)
Antall József közelről
Jó étvágyat!
Szörnyek a nagyvilágból
Japán és a II. világháború15. évfolyam (2017)
Az angol királyi család titkai
Kik azok a vikingek?
Egy zseni gondolatai
Az elsüllyeszthetetlen14. évfolyam (2016)
Híres hetek
Hajóroncsok a mélyből
Ha a múmiák beszélni tudnának
Különleges középkor13. évfolyam (2015)
Állathistóriák
A pokol véget ér
Bizarr történelem
Az Iszlám Állam kultúrarombolása12. évfolyam (2014)
Rendszerváltás Magyarországon
Futball és történelem
A Nagy Háború
Csúcs ez a tudomány11. évfolyam (2013)
Ki ölte meg Kennedyt?
100 éve született Robert Capa
A megosztott Korea
A közelmúlt fenyegető árnyai10. évfolyam (2012)
Üldözött egyház
Tutanhamon átka
Indul az olimpia
Szigorúan ellenőrzött vonatok9. évfolyam (2011)
Válságos idők
Bűnös élvezetek
Álmainkban Amerika
Mítoszok és tévhitek8. évfolyam (2010)
Klímatörténet
Legendás fotósok
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik
A fővárosi közélelmezési intézményrendszer7. évfolyam (2009)
Húsz év távlatából
Fejezetek a cigányok történetéből
Rivális nemzeti narratívák
Műemlékvédelmi kihívások6. évfolyam (2008)
Kilistázott történelem
Történelmi hétköznapok Győrben
Közös múlt a magyar és a szlovák tankönyvekben
A népi demokráciák története5. évfolyam (2007)
A Korán nőképe
Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában
Háborús bűnösök
Fókuszban a történelemtanítás4. évfolyam (2006)
A digitalizált örökség nyomában
1956 hónapról hónapra
Csernobil 20
A magyar egyháztörténet forrásai3. évfolyam (2005)
Kora újkori történetek
Az amerikai elnökök titkai
Magyarország az I. világháborúban
Az örökségvédelem kihívásai2. évfolyam (2002)
Kosáry 90
Háború Irakban
Környezettörténet
Kémek, kódok, korok1. évfolyam (2001)
A burkha mögé bújt ország
A törökkor fordulópontjai
Julius Caesar és kora
Békeszerződések23. évfolyam ()
E-folyóirat
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.
A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]
Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000
