| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

A burkha mögé bújt ország 1. évfolyam 4. szám | Korábbi számok

A Talibán felemelkedése és bukása

Befejeződött egy rejtélyes mozgalom tündöklése. A Talibán alig 4 év alatt uralma alá hajtotta szinte a teljes országot, mégis hét évnyi regnálás után az általános biztonságon és a helyi milíciák lefegyverzésén kívül kevés pozitívumot tudott felmutatni.

Történelem

Az iszlám Afganisztánban

Afganisztánra az évszázadok folyamán mindig rányomta bélyegét az, hogy területe földrajzilag rendkívül kedvezőtlen adottságú.

Vadászat Frankensteinre

A Watergate-botrány leleplezésében világhírűvé vált Bob Woodward írta meg a nyolcvanas években Fátyol című könyvében,hogy a Reagan-kormány vezetőit csakis Moszkva „kivéreztetésének” szándéka vezérelte a szovjet megszállók ellen harcoló afganisztáni gerillák „titkos” támogatásában.

A szovjet megszállás

Moszkva számára Afganisztán igazán fontossá csak az 1978. áprilisi `forradalom` nyomán vált. A hatalomra került, Taraki vezette `népi demokratikus` kormányzat kezdettől a Szovjetunióban látta legfontosabb szövetségesét. A szovjet vezetés eleinte nagy és merész reményeket fűzött az afganisztáni fejleményekhez, ezért késznek mutatkozott nemcsak jelentős anyagi, de személyi támogatást is nyújtani a szocialista retorikájú új kurzusnak. Már 1978 végén mintegy 700 szovjet tanácsadó támogatta a Taraki-féle kormányzatot. A civil és katonai tanácsadói kör egy évvel később, közvetlenül a bevonulás előtt már megközelítette az ötezres létszámot.

Új típusú fegyveres konfliktusok

A háborúnak nincs definíciója, de körülírása is bonyolult. Jelenségként és cselekvésként egyaránt megközelíthető.

Angol-afgán háborúk

Abrit birodalom egyik legsebezhetőbb része India északnyugati határterülete volt. Az angol terjeszkedés az 1830-as évek végére érte el az Indus menti államokat. Az orosz birodalom a Kaukázusban és a Kaszpi-tengernél nyomult előre: 1828-ban befejezte Azerbajdzsán meghódítását, megnövelte perzsiai befolyását, 1840-ben kísérletet tett Hiva elfoglalására. A közép-ázsiai orosz terjeszkedés komoly aggodalmat keltett Brit Indiában, amely ekkor a Kelet-indiai Társaság és az angol kormány kettős irányítása alatt állt. Afganisztán az 1830-as évek végére ütközőterületté vált a terjeszkedő angol és orosz birodalom között. 80 év alatt három háborút vívott függetlenségéért az angolokkal.

Afganisztán a 19. században

A 19. századi Afganisztánnak nem volt `folyamatos` történelme, nem voltak rögzített határai, nélkülözte a folyamatos államiságot, nem alakult ki egységes piac és nem létezett egységes afgán nemzet.

Az afgán föld és népei

Közép-Ázsia legdélibb országa igen sajátos, ám nagyon hosszú, több évezredes történelmi múltja ellenére is fiatal állam. Az afgán szó mint `népnév` maga is kései megjelenésű - hacsak a 3. századból származó utalás az abgánokra nem rájuk vonatkozik. Egyébként először a 11. században al-Bírúnínál fordul elő az Indus völgyének északnyugati szomszédságában élő különféle törzsek jelölésére. Eredeti jelentése sem ismeretes, később a pastu/pustu törzsnév szinonimájaként kezdték használni kb. `hegylakó` jelentéssel. Országnévként pedig a brit-orosz háborúk (1839-42, 1878-80, 1919) nyomán létrejött állam kapta: Afghánesztán formában.

Napló a pokolból

	Részletek a tálib fogságból szabadult Yvonne Ridley naplójából.

Szeptember 11 nemzetközi következményei

Minél inkább távolodunk szeptember 11-től, annál világosabban látszik, hogy markáns változások mentek végbe a nemzetközi rendszerben, olyanok, amelyek hosszú távon is meghatározónak tűnnek. Ezek a változások azonban nem értintik - sőt: megerősítik - az Egyesült Államok hegemón szerepét, pusztán a szövetségesi erőviszonyokat, a nemzetközi rendszerben elfoglalt pozíciókat rajzolták át. Megállapítható emellett az is, hogy a “rend vs. szabadság” párosból az előbbi látszik erősödni, miután a biztonság szempontjai jelenleg sokkal fontosabbnak tűnnek, mint a szabadságjogok. Mindennek komoly politikai következményei is lehetnek. S bár mindenki hangsúlyozza (kivéve Oszama bin Ladent és néhány radikálist), hogy nem civilizációk illetve vallások állnak szemben egymással, az események egyre határozottabban támasztják alá a civilizáció mint kategória megkerülhetetlenségét a hidegháború utáni nemzetközi rendszer folyamatainak elemzésében.

A világpolitika átrendeződése

2001. szeptember 11-e olyan drámai esemény volt az emberiség életében, hogy utána az első bénultságból felocsúdva, az elemzők nyomban azt kezdték latolgatni, hogy vajon teljesen új korszak kezdődik-e az emberiség történetében, vagy legalábbis a világpolitikában és a világgazdaságban.

A lapszám többi cikke:

Tömegterrorizmus

Afganisztán évszámokban

A nagyhatalmi érdekek ütközőterében

II. Népesség, település, életmód / 7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

Az E-folyóirat korábbi számai

E-folyóirat

A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.

A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]

Főszerkesztő: Bartal Csaba

Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián

Felelős szerkesztő: Hunyadkürti Soma

Munkatársak: Báló Edina, Beinschróth Ilona, Fazekas Csanád, Horváth Zsanett, Mokánszki Zoltán

Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000