| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Magyarország az I. világháborúban 3. évfolyam 2. szám | Korábbi számok

Magyar csapatok a caporettói-áttörésben

Az olasz történészek nagy része és a közvélemény csak `caporettói csodá`-nak, a német, az osztrák és a magyar hadtörténeti irodalom csak flitsch-tolmein-i (karfreiti) áttörés-nek, vagy tizenkettedik isonzói csatának nevezi a központi hatalmak 1917 októberében az első világháború olasz frontján végrehajtott legnagyobb szabású támadó hadműveletét. Minden tekintetben különbözött a korábbi isonzói csatáktól, most az osztrák-magyar fél támadóként lépett fel. Az offenzíva jelentős hadászati sikert hozott, de - ellentétben az orosz fronton az osztrák-magyar és német szövetségesek által 1915. május 2-án elért gorlicei áttöréssel - dön-tően nem változtatta meg a hadszíntéren a kialakult helyzetet, és az olasz hadsereg a harcok elülte után is lekötötte az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének nagyobbik részét.

Impériumváltás a Délvidéken, 1918-1920

Fernand Braudel francia történetíró Franciaország identitása. Az emberek és a dolgok c., nemrég magyarul is megjelent munkájának végén írja: ` Végső soron a történelem, amely messziről indult és a maga enyhe cikcakkjaival mélyen belenyúlik a jövőbe, egyszerre veti fel az összes régi problémát.` Ennél érvényesebb gondolatokkal, úgy vélem, nem kezdhetném az első világháború délvidéki következményeit, az impériumváltás első időszakát bemutató előadásomat. Az első világháború és benne Magyarország története, mint az itt elhangzott előadások is mutatták, `messziről indult`, és valóban mélyen `belenyúlt` a jövőben.

Szerbia külpolitikája a századfordulón és a világháború előestéjén

Hogy megértsük Belgrád politikáját a 19-20. század fordulóján, tisztában kell lennünk azzal, hogy a szerb vezetés legfontosabb külpolitikai célja a 19. század elejétől a szerb egység megteremtése volt, és ez a cél az I. világháborúig (némileg sarkítva) valójában egyenlő volt a szerb külpolitikával. A századfordulón ez annyiban módosult, hogy bővült az elérendő célok listája. Ekkorra ugyanis a szerb egység megteremtésének óhaja kiegészült a tengeri kijárat megszerzésének vágyával.

Olaszország az első világháborúban (1915-1918)

Amikor 1914 augusztusában kitört az első világháború, Olaszországot már 1882-től kezdődően Ausztria-Magyarországhoz és Németországhoz köti a Hármas Szövetség . Az ország élén 1914 márciusától nem Gioletti Giovanni állt, aki állhatatos híve volt az említett szövetségnek, elsősorban mert nem látott más alternatívát Itália számára a nemzetközi politika terén , annak ellenére, hogy az olasz külpolitika a közelmúltban gyakran volt jellemezhető egyfajta német ellenes filo-francia vagy filo-angol vonallal.

A doberdói fa Szeged emlékezetében

Az első világháború szegedi vonatkozásai között fontos helyet foglal el a doberdói fa története. Neve is mutatja, nem magyar földön sarjadt, és a háborús cselekmények avatták magyar ereklyévé. Az Isonzó mentén termett, a legvéresebb csaták színhelyén, ahol hajdanában, békés időben a san martinói gyerekek hancúrozhattak körülötte. A háború megváltoztatta sorsát.

Magyarország az I. világháborúban 3. évfolyam 2. szám | Korábbi számok

22. évfolyam (2024)

21. évfolyam (2023)

20. évfolyam (2022)

19. évfolyam (2021)

18. évfolyam (2020)

17. évfolyam (2019)

16. évfolyam (2018)

15. évfolyam (2017)

14. évfolyam (2016)

13. évfolyam (2015)

12. évfolyam (2014)

11. évfolyam (2013)

10. évfolyam (2012)

9. évfolyam (2011)

8. évfolyam (2010)

7. évfolyam (2009)

6. évfolyam (2008)

5. évfolyam (2007)

4. évfolyam (2006)

3. évfolyam (2005)

2. évfolyam (2002)

1. évfolyam (2001)

23. évfolyam ()

E-folyóirat

Támogatóink

Partnereink

legfrissebb

Hírlevél

segítség:

Kövess minket!

Felhasználási feltételek Minden jog fenntartva © 2000-2026 Múlt-kor történelmi portál

Felhasználási feltételek
Minden jog fenntartva © 2000-2026 Múlt-kor történelmi portál