2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Mesterségük címere: Budapest – akiknek a főváros legkiemelkedőbb épületeit köszönhetjük

2020. július 6. 16:48 Ács Tibor Adrián

A főváros mai képét meghatározó épületek nagy része a 19. század második felében, illetve a századforduló környékén született meg. Ezeket jól ismerjük, ám tervezőikről már sokkal kevesebbet tudunk. Lássuk, kik voltak azok a korszakalkotó mesterek, akik munkájukkal hozzájárultak az egységes budapesti városkép kialakításához, illetve ahhoz, hogy épületeik egész Magyarország és a magyar nemzet szimbólumaivá váljanak.

Budapest

Pollack Mihály (1773–1855)

Osztrák származású volt, mégis a magyar reformkor egyik legkiválóbb klasszicista építészeként tarjuk számon. Lakóépületei, palotái és közintézményei által közel 50 éven át formálta a főváros és az ország képét. Bécsi, majd itáliai tanulmányai után 1798-ban telepedett le Budapesten. Az 1802-ben polgárjogot nyerő Pollack jelentős szerepet töltött be a mai budapesti városkép kialakításában a József nádor által létrehozott Szépészeti Bizottmány építészeként és elnökeként.

A bizottmány feladata az új építkezések felügyelete mellett a városrendezési tervek létrehozása, az egységes városkép kialakítása volt. Az ő nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum, a Ludovika főépülete, a Deák téri evangélikus templom és a Sándor-palota megépítése is.

Pollack klasszicista alkotásai anyagukban és méretükben is szerényebbek a külföldi rokonaiknál, ezért a hideg és sokszor merev stílus helyett emberibb formavilág jellemzi őket. A Magyar Nemzeti Múzeum épülete, életművének fő alkotása az átadásának évében, 1847-ben a harmadik ilyen jellegű intézmény volt egész Európában.

Hild József (1814–1867)

Csak Pesten közel 900 tervre kapott engedélyt, élete utolsó éveit mégis elfeledve, szegénységben töltötte. A hazai klasszicista építészet másik nagy képviselője, az építész családból származó Hild József édesapjától, majd a Bécsi Művészeti Akadémia elvégzése után az Esterházyak udvari építésze mellett és Itáliában tanulta ki a mesterséget. 1854-ben „Pest város architektor-építészévé” nevezték ki, tevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. századi főváros arculatának kialakításához.

Számos budapesti lakóház és hűvösvölgyi villa mellett ő tervezte a Gerbeaud-házat, a Hermina-kápolnát, a Császár fürdő klasszicista épületét, és az ő elképzelése alapján kezdték el építeni a Szent István-bazilikát. Miután 1861-ben a Pest város építészeként kapott 1000 forintos fizetését megvonták tőle, visszavonulva, szegényen élt haláláig.

1841–44 között épült meg a Császár fürdő gyógyszállóként is működő nagy klasszicista fürdőépülete Hild József tervei szerint. Ekkor alakították ki köré a ma is látható nagy gyógyudvart, amely a korszak kedvelt társasági helyszíne volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár