Budapest, a stadionváros: a Sárkánybarlangtól a Duna Arénáig

Drámai végjátékok, dicső küzdelmek, hatalmas győzelmek, súlyos vereségek, gigászi összecsapások, átmulatott éjszakák, sztárfellépők és gigantikus koncertek otthona volt és otthona ma is számos budapesti stadion. Olykor elsorvadtak, máskor főnixként születtek újjá, vagy éppen a semmiből nőttek ki. A sport és a zene fellegvárai mindig is meghatározták a főváros életét.

A tűzből született csarnok

A kerek dobozból kavics, a darabnyi Szovjetunióból egy leheletnyi Franciaország, az egészből pedig igazi Európa lett. Így változott a Budapest Sportcsarnok Papp László Budapest Sportarénává. A leningrádi mintára készült BS – egy karácsonyi gyertyaláng miatt bekövetkező, 1999-es – leégése után a francia Bouygues építőipari konzorcium rakta a helyére azt a kavics alakú létesítményt, amelyet magyar építészek álmodtak meg. Méghozzá gigantikus méretekben. Az épület nehezebb, mint az Erzsébet és a Szabadság híd együttvéve, gyalogosterét pedig 15 000 négyzetméter gránit borítja, ez Magyarország legnagyobb ilyen jellegű felülete.

A Papp László Budapest Sportaréna, amely 2004. május 8. óta viseli a háromszoros olimpiai, profi Európa-bajnok öklözőnk nevét, a repertoárját tekintve sem maradt el leégett elődjétől. Rendszeres házigazdája a női klubkézilabdázás csúcseseményének, a Bajnokok Ligája Final Four döntőjének, és otthont adott már a sportág Európa-bajnokságának is. Ami a férfiakat illeti, az utóbbi idők legkiemelkedőbb eseménye a birkózók világbajnoksága volt 2018-ban, ahol Bácsi Péter ismét nem talált legyőzőre kötöttfogásban. A sporton kívüli könnyedebb, de nem könnyebb műfajok képviselői közül csak a közelmúltban olyan nevek szerepeltek a fellépők listáján, mint Emeli Sandé, Lenny Kravitz, Roger Waters, a Depeche Mode vagy Enrique Iglesias.

Méregzöld fű, bombatalálat és Iron Maiden

A Fradival szimpatizáló Bárczy István polgármester által 1912-ben felavatott MTK vadonatúj stadionja sok mindenben megelőzte korát. A legszembetűnőbb talán a játéktér volt, amelyet méregzöld fű borított, ez egyáltalán nem volt általános a 20. század első évtizedeiben. A remek talajnak egy másik, igaz, szemmel nem látható, technikai újítás teremtette meg a feltételeket: a pályát a víz elvezetéséhez alácsövezték.

A 25 ezer nézős, klubházzal, kávézóval, tanács-, vívó- és birkózótermekkel kiegészített létesítményt végül egy bombatámadás törölte el a föld színéről. A II. világháborút követő évek az újjáépítés jegyében teltek, és ebből szerencsére a Hungária körúti stadion se maradt ki. S bár más csapatokhoz hasonlóan a kommunista politika az MTK-t is megfosztotta nevétől, később a színétől is, a stadion viszont a kor színvonalán megújulva lett olyan világklasszisok otthona, mint Hidegkuti Nándor vagy Sándor Csikar. 1956 után visszakapta a nevét és színét is.

Egy fuvolaszólóval kezdődött az MTK-pálya karrierje nemzetközi koncerthelyszínként. A sikerei csúcsán lévő Jethro Tull együttes volt az első nagy formáció, amely 1986-ban a mintegy másfél évtizedig tartó sorozatot beindította. Még ugyanabban az évben hozta a telt házat Rod Stewart, a Scorpions és az Iron Maiden. A 90-es évek végére pedig már olyan fellépők helyettesítették az egyre halványuló futballélményeket, mint Alice Cooper, David Bowie vagy Tina Turner. Az időközben az Aranycsapat olimpiai bajnokának, Hidegkuti Nándornak a nevét felvevő, ám egyre elhanyagoltabb létesítményt 2015-ben bontották le. Egy évvel később egy MTK–Benfica barátságos rangadóval vehette birtokába a közönség a kék-fehérek – a korábbihoz képest kilencven fokkal elfordított – minden szempontból nemzetközi nívójú, új otthonát.

Földes grundtól a világ legjobb új stadionjáig

A Ferencvárosi Torna Club futballcsapatának első pályája a Duna-parti vasúti töltés tövében állt a Soroksári úti bérházban lakók nem kis keserűségére, ugyanis a tűzfal a lövések következtében számos alkalommal remegett meg. 1911-ben már az Üllői úton rúgták a bőrt, és ezen év novemberében itt győzte le a válogatott az ősi riválissá váló osztrákokat.

A Nagy Háború után a locsolási tilalom miatt kipusztult az FTC-pálya talajáról az amúgy is gyér fű, viszont felépült a B és a C tribün is, igazi favázas katlanná alakítva a stadiont. A publikum a futball mellett láthatott atlétikai viadalokat, ökölvívó-mérkőzéseket, továbbá motor- és kerékpárversenyeket, sőt egy tűzesetet is. Évtized múltán a nemzetközi sikerek mellé a végleges füves borítás is megjelent a pályán, a Ferencváros stadionja nemcsak az ország, hanem Közép-Európa egyik legfontosabb sportlétesítménye, a csapat pedig a vb-győztes Uruguayt is verve a világ egyik legjobb együttese lett.

A második világégést, az 1947-es – a magyar labdarúgás első és egyetlen – stadiontragédiáját, de még a Kinizsire történő névváltoztatást és a piros-fehér mezt is túlélte az együttes, ám a stadion állagának romlását már nem lehetett visszafordítani, s a fatribünös pálya 1963-ban végleg bezárta kapuit.

Több mint egy évtizednyi albérleteskedés után 1974. május 19-én megnyílt az új stadion, amelynek pályáján egy új generáció nőtt fel, és Nyilasi, valamint Ebedli vezetésével még a rettegett Liverpoolt is kiverték a Kupagyőztesek Európa-kupájából. Jöttek a bajnoki és kupagyőzelmek, első magyar csapatként bejutás a Bajnokok Ligájába, a Lisztes- és Lipcsei-korszak, azonban a halhatatlan Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás nevét felvett stadion az ezredfordulóra gyakorlatilag romhalmazzá vált, a Fradi pedig a másodosztályt is megjárta.

Fordulatot csak a Kubatov-éra hozott: a pálya elhelyezkedésében kilencven, a vezetés hatékonyságában 180 fokos fordulat következett be. 2014. augusztus 8-án átadták a vadonatúj Groupama Arénát, s bár a nyitómérkőzésen vereséget szenvedtek a Chelsea-től, a stadiont abban az évben a világ legjobb új stadionjának választották. A csapat pedig 2019-ben a Magyarországon egyedülálló rekordot, a 30. bajnoki címét ünnepelhette az új stadionban.

A villámgyorsan épülő magyar csoda

Míg lent a Duna vízszintesen, addig néhány méterrel feljebb a fal függőlegesen hullámzik. Ebből az ellentétes vízmozgásból azonban nem örvény, zúgó vagy limány keletkezett, hanem a pesti Duna-part egyik legimpozánsabb modern építménye, a Duna Aréna. Nappal a formabontó hullámborítás, este a kilométerekről is látható pompás, változó kivilágítás teszi izgalmassá kívülről az épületet. Néhány hónappal a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság előtt itt került sor a férfivízilabda Bajnokok Ligája-döntőre, amelyen közel 6 000 néző előtt a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP 10-5-re kiütötte a Jug Dubrovnik együttesét. Nem rossz kezdés egy vizessport-palotának. Ezek az izgalmak természetesen még tovább fokozódtak az úszó-világbajnokság alatt.

Minden bizonnyal a nemzetközi szövetség szakemberei is kíváncsian ültek fel a repülőre, hogy a tervek után a vizes világbajnokság nyitónapján a valóságban is meglássák, vajon mit tudtak összehozni ilyen rekord rövid idő alatt a magyarok, akik a mexikói Guadalajara visszalépése után „ugrottak be”. Az összesen mintegy 30 ezer négyzetméter alapterületű Duna Arénát – amely elképzelhető, hogy a nemrég elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó nevét veszi majd fel – magyarok tervezték és építették.

A hat medence fölött a tetőszerkezetet tartó 27 méter magas vasbeton tornyok között akár egy Boeing 747-es repülőgép is át tudna repülni; az úszók testi épségére pedig a szó szoros értelmében egy angyal vigyáz, az Angel Eye nevű speciális fulladásfigyelő rendszer. Építésében alapvető követelményként határozták meg a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot, a fűtéshez és a hűtéshez is megújuló energiaforrást és távhőt használnak. A látogatók megérkezve pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak kreativitását dicsérő tetőteraszon konstatálhatják, hogy mindezek mellett a világ egyik legszebb panorámája tárul a szemük elé a Parlamenttel,  Buda várával és a Duna túlpartján húzódó hegyekkel.

Sárkánybarlangból a Liptáktelepre

Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő nem kis anyagi áldozatot hozott, hogy 1913-ban megnyíljon a Kispest első stadionja a Sárkány utcában, s rögvest milyen más nevet is kaphatott a szurkolóktól, mint a sárkánybarlangot. Negyedszázad kellett hozzá, hogy a piros-fekete sárkány végleg otthagyja barlangját, s átköltözzön a 42-es villamos végállomása és a lajosmizsei vasútvonal tőszomszédságába.

Az első jelentős modernizációjára 1955-ig kellett várni, amikor a már Honvéd névre hallgató, és a fegyveres erők kötelékébe tartozó klub hemzsegett a világklasszisoktól. Itt futballozott Puskás, Bozsik, Kocsis, Czibor, Budai, Grosics – magyarán a fél Aranycsapat. Bozsik József pedig olyan csodálatos futballista volt, hogy évtizedekkel halála után is képes volt sporttörténelmet írni. Pusztán azzal, hogy 1986-ban a nevét adta annak a stadionnak, amelytől karnyújtásnyira nőtt fel a Liptáktelepen. Az esemény pedig azért tekinthető sporttörténelminek, mert Cucu volt az első magyar labdarúgó, akiről stadiont neveztek el.

Egyáltalán nem a labdarúgásból ismerősen csengő név határozta meg a klub és a stadion 21. századi történelmét, ez volt a Hemingway-korszak. Az Amerikából hazaköltözött üzletember, tulajdonos George F. Hemingway saját vagyonából áldozott a Bozsik Stadionra. A korszerűsítés nem csupán abból állt, hogy lefestette a valóban nem túl PC-feliratot, miszerint „Nőt, kocsit cserélhetsz, klubot soha!”, hanem komoly modernizációt jelentő infrastrukturális beruházásokból is. Az eredmény a pályán sem maradt el, a Honvéd 24 év után 2017-ben ismét bajnokságot nyert. George F. Hemingway, majd az utód tulajdonosi kör 2019-ben kezdte meg a stadion felújítását.

Népstadionból sztárstadion

A nemzeti stadion felépítésének ötlete már 1896-ban is felmerült, végül még fél évszázadot kellett várni Budapest büszkeségére. 1953. augusztus 20-án az egykori szeméttelep helyén, a Keleti pályaudvar szomszédságában álló Népstadionban a közönség őszinte boldogsággal nézte, hogy a Honvéd miként veri el 3-2-re a Szpartak Moszkvát. 1954 májusában itt kapott ki 7-1-re az angol válogatott, később 103 ezren nézték, amint 6-1-re veri el az Aranycsapat a 100. magyar–osztrákon a vendégeket. A labdarúgás világbajnokai közül a braziloktól a németekig szinte mindegyik csapat megízlelte itt a vereség ízét, mindössze a spanyolok és az uruguayiak úszták meg döntetlennel.

A labdarúgáson kívül is születtek legendás összecsapások a jellegzetes betonpilonok tövében. 1955-ben férfikosárlabda-Európa-bajnokságot, 1966-ban és 1998-ban pedig atlétikai Európa-bajnokságot rendeztek a falai között.

„Ami nincs, az már nem is vonz, De ha mégis jön a Rolling Stones, Gyere majd el…” – énekelte Charlie 1994-es slágerében, egy évvel később pedig valóra vált az álom: Keith Richard húrjairól és Mick Jagger torkából mégiscsak a Thököly út fölé szállt az I can get no. Ám eddigre fellépett már itt Louis Armstrongtól kezdve a Queenen és a Genesisen át a U2-ig és az AC/DC-ig számos együttes, akárcsak az Omega, az Illés, a Hungária vagy a Neoton.

A 2002-ben Puskás Ferenc nevét felvevő stadion egyre rosszabb állapotba került. Néhány évig még össze lehetett tákolni egy-egy válogatott meccsre a Puskást, de előbb a felső karéj vált végleg életveszélyessé, majd az egész létesítmény gyakorlatilag használhatatlanná. Ám ahogy a névadó képes volt mindig újjászületni, úgy ez a csoda napjainkban az Új Puskás Ferenc Stadionnal is megtörténik. A hagyományos elemek jellegét megtartva a teljesen lebontott régi helyén megnyitotta kapuit egy vadonatúj, igazi 21. századi szuperstadion, ahol a 2021-re elhalasztott labdarúgó-Európa-bajnokság négy mérkőzését is megrendezik.

Csepel csúcsán

Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja rajongásig szerette az atlétikát. A személyére emlékezve kapta nevét a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, amelynek keretében születik majd meg az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után a harmadik legnépszerűbb sportvilágeseménynek otthont adó komplexum, a Budapesti Atlétikai Stadion a Nagy- és Kis-Dunát elválasztó – vagy éppen összekötő – Kvassay-zsilip szomszédságában. A 2023-as verseny idejére ideiglenes lelátókkal 40 ezer férőhelyesre bővített atlétikai központ visszabontott formájában 15 ezer fő befogadására lesz alkalmas. A tervezők fontos szerepet szánnak a szabadidő- és az utánpótlássport fejlesztésének is, az amatőröket többek között edzőpályák, futókör és street workout várja majd.

Az impozáns méretekkel rendelkező Budapesti Atlétikai Stadiont úgy álmodták meg, hogy az belesimuljon a tájba, ne zavarja a Duna túloldalán épülő lakások kilátását, egy mindent uraló betonmonstrum helyett a szemnek is kellemes építmény tegye 21. századivá a környéket. Ezt úgy érik majd el, hogy amikor a sportok királynője kivonul Budapestről, vele távoznak a hatalmas, újrahasznosítható elemek is.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.