2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből
E-folyóirat | A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Hősök és mártírok 1848/49-ben 19. évfolyam 3. szám | Korábbi számok

Székelyföld harangjait a szabadságharc ágyúivá változtatta Gábor Áron

„A beérkezett jelentések szerint francia tüzérség tartózkodik Háromszéken” - írta naplójába az Erdélyre rontó Puchner tábornok 1848 őszén. Pedig nem nyugati lövegek sorakoztak fel csapataival szemben, hanem a székelyek legendás tüzértisztje által öntött ágyúk ellen veszített csatát a havasokban.

 

29 évesen ezredesként nézett szembe a kivégzőosztaggal a 15. aradi vértanú

Az 1849. október 6-án kivégzett 13 vértanú tábornok halála után nem sokkal, október 25-én kivégeztek Aradon egy tizenötödik vértanút is: Kazinczy Ferenc és Török Sophie legkisebb fiát, Lajost.

 

Az igazságtalan hazaárulás vádja: Görgei és az elkerülhetetlen világosi fegyverletétel

1849. augusztus 13-án a világosi vár alatti szőlősi mezőn a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdiger orosz lovassági tábornoknak.

 

Egyetlen csatát sem nyert, Kossuth mégis fővezért csinált Dembińskiből

Henryk Dembiński, avagy ahogyan mi ismerjük Dembinszky Henrik, 1849 februárjában vette át a magyar haderő irányítását, de már az első komolyabb megmérettetésénél vereséget szenvedett.

A dicsőséges tavaszi hadjárat csúcspontja volt Buda visszafoglalása a császáriaktól

1849. május 21-én foglalta vissza a császári csapatoktól a magyar honvédsereg a kulcsfontosságú Buda várát. 

Szabadságharcosként sem vallott szégyent „a magyar régészet atyja”

Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok 132 éve, 1889. március 18-án halt meg. 

Napóleon hadnagya, magyar szabadságharcos, török pasa: Bem apó kalandos élete

„Lengyelország, én már nem szabadítalak fel…” – ezzel a szavakkal búcsúzott 1850. december 10-én az árnyékvilágtól Bem apó.

Gyász és fájdalom: ez lett a sorsuk az aradi vértanúk özvegyeinek

Az aradi vértanúkhoz képest kevesebb szó esik özvegyeikről: sokuknak még az sem adatott meg, hogy hitvesüket eltemessék.

 

Többször is megpróbálkozott külföldön magyar haderő felállításával Klapka György

201 éve, 1820. április 7-én született Temesváron Klapka György honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter. Az isaszegi csata után tábornokká léptették elő, már ebben a rangban vett részt az isaszegi, a nagysallói ütközetben és Komárom felszabadításában.

 

Igencsak kalandosan telt az 1848-as szabadságharc a férfiruhában harcoló Lebstück Máriának

1830. augusztus 15-én született Zágrábban Lebstück Mária, aki – Lebstück Károly álnéven – az 1848-as bécsi forradalomban, majd a magyar szabadságharcban fegyverrel vett részt, több alkalommal kitüntetve magát a harcban bátorságával és tettrekészségével.

Bezár