2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig

2020. július 20. 14:54 Nagy Imre

A sportkrónikák feljegyzései szerint minden egy csatával kezdődött, pedig a lelkes fiatalemberek csupán futballozni indultak 1896. november 1-jén a városszéli Pékerdő egyik meglehetősen kopár mezőjére. Nem messze attól a helytől, ahol ma az MTK otthona, az Új Hidegkuti Nándor Stadion áll. A meccsből azonban valódi harc lett, bokatörésekkel, ficamokkal, kék-zöld foltokkal, sokkal inkább a szabályok félreértelmezése, mintsem a brutalitás okán. Az eseményt se mérkőzésként, hanem a pékerdei csataként emlegették a kortársak. A lényeg azonban az volt, hogy Budapesten is elkezdődött a szervezett labdarúgás, a már meghonosodott sportokkal egymásra hatva néhány év alatt felpezsdült a főváros sportélete. Lelkes mecénások, állami intézmények döntéshozói nyúltak a zsebükbe, és Budapest tele lett pályákkal, stadionokkal, vívótermekkel, lőterekkel, sportcsarnokokkal, uszodákkal. A budapestiek ma is imádják a sportot. Az elmúlt évtizedekben azonban inkább eltűntek sportlétesítmények, mintsem újak születtek volna. A tendencia azonban megfordulni látszik, a tervezőasztalokon és a valóságban is olyan komplexumok jelennek meg, amelyek jelzik, egy új korszakba léptünk.

Komjádi

Csaszi és Komi

Budapest köztudottan a vizek városa, így akár magától értetődő is lehetne, hogy egyben az úszás városa is. Ez utóbbi állítás egyrészt valóban igaz, másrészt korántsem olyan magától értetődő. Ugyanis a 19. század közepén a világ még csak ismerkedett a sport, s különösen a versenysport fogalmával, amikor az alakulóban lévő fővárosban már különös gondot fordítottak a test vizes karbantartására.

S noha Hild József nem tudhatta, hogy történelmi jelentőségű sportlétesítményt alkot, azzal minden bizonnyal tisztában volt, hogy egy fontos törekvésnek válik részesévé azzal, hogy megtervezi a Császár uszoda ma is álló, klasszicista főépületét, amely mögött 1860-ban már fedett medence is húzódott.

Két emberöltő sem kellett hozzá, hogy azután valóban az egész úszóvilág az addigra megújult, kibővült uszodára figyeljen. Sporttörténelmet írva 1926-ban az addigra Csaszi becenévre hallgató uszoda adott otthont a sportág első Európa-bajnokságának. Hajós Alfréd és Halmay Zoltán olimpiai aranyai már a kezdeteknél jelezték, hogy Magyarország az úszónagyhatalmak közé számít.

Meghalt a Császár, éljen a király! Ha a legrégebbi és az 1970-es években legújabbnak számító budapesti versenyuszoda tekintetében némileg túlzó is a jól ismert szállóige, nem minden alap nélkül való. Külön létesítményként, de a Császár uszodával szerves egységet alkot a vízilabdaedzők királyáról, az 1932-es olimpiai bajnok magyar csapat szövetségi kapitányáról elnevezett Komjádi Béla Sportuszoda.

Az 1976-ra egy lebombázott ház helyén elkészülő új létesítmény szenzációját a boltozatos tetejű, szétnyitható tetőszerkezete jelentette. Ha az öreg Csaszi nem is halt meg, jelentőségéből ezzel sokat vesztett, és amikor 1989–90-ben szinte teljesen lebontották és átépítették, a honi vízilabda-társadalom kis híján forradalmat robbantott ki a legendás lövőfal haláláért, amelyen olimpiai bajnokok generációi fejlesztették védhetetlen lövéseiket.

A Csaszi után természetesen a Komi becenevet kapó uszoda a Vasas vízilabdacsapatának lett az otthona, és többszöri felújítás után 2017-ben született teljes mértékben újjá a budapesti úszó-világbajnokságra, az átépítés idejét tekintve egyben az esemény első világrekordját is szállítva.

Az innentől hivatalosan Császár–Komjádi Sportuszoda nevet viselő intézmény jelképes kulcsait a megnyitáskor Fürjes Balázs államtitkár, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tarlós István főpolgármester adta át Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszónak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Császárban rendezték az első úszó-Eb-tA margitszigeti Hajós Alfréd és Széchy Tamás Uszoda is számos emlékezetes sporteseménynek adott már otthont 1976-ban épült a Császár mellé a Komjádi, amely híres volt szétnyitható tetőszerkezetérőlA merész ívű szerkezet első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd tervei alapján készültA Ludovika régi-új Lövészklubjában két, taktikai és szituációs éleslövészetre alkalmas lőtér is találhatóA tehetséges sportlövő Takács Károlynak egy 1938-as hadgyakorlaton felrobbanó gránát elvitte a jobb kezét. A vasakaratú sportoló végül bal kézzel lett olimpiai bajnok. Kétszer.Prokopp Sándor 1912-ben szerezte meg az első magyar aranyérmet lőfegyverrel a kézbenHajós AlfrédStefanek Gertrúd nyerte az olimpiapótló, 1984-es budapesti Barátság versenyek vívószámátAz 1960-as római olimpián a hetedik aranyát is megszerző Gerevich Aladár a Blaha Lujza téren edzettA magyar vívás mai központja a felújított Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár