Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában

A bűnt csírájában eltörölni

A 16. század végén szerte Skóciában az emberek úgy hitték, hogy az ördög köztük jár és nap mint nap azon dolgozik, hogy belső ágensei útján szétrombolja társadalmukat és elveszejtse őket. Az ördög cimborái a kor emberei szemében a boszorkányok voltak. A hatóságok úgy vélték, hogy a fennálló rendet és a királyságot csak az ő elpusztításuk révén védhetik meg.

Skócia nem az egyedüli királyság volt, amely 16. század végén és a 17. század elején potenciális veszélyforrásként tekintett a boszorkányokra. A boszorkányüldözések már a 15. század elején elkezdődtek, ekkor széles körben elterjedt a meggyőződés, hogy a boszorkányok az ördögöt éltetik. Pánik söpört végig Burgundia, Német- és Olaszhon, Svájc és Skandinávia lakói között. A reformáció által kettéosztott Európa katolikus és protestáns oldala bőszen üldözte az ördög helytartóit. A vallási reformok konfliktusokkal teli időszakában az uralkodók kiemelten fontosnak találták, hogy jámborságukat bizonyítsák, ezért mindenfajta, az ördöggel kapcsolatos szentségtelen magatartást a lázadás és a káosz melegágyának tekintettek.

A boszorkányüldözés a reformáció egyfajta kiterjesztése volt, hiszen az új egyházak papjai és a protestáns hitre tért uralkodók parancsait végrehajtó hatóságok minden eszközzel arra törekedtek, hogy megteremtsék a „szent államot”, ahol mindenki helyesen és nagy odaadással imádkozik a Mindenhatóhoz, és ahol az istentelenség és a bűn csírájában eltöröltetik.

A számok tükrében a boszorkányüldözés rendkívül súlyos méreteket öltött a Skót Királyság területén. 1550 és 1662 között öt boszorkányfrász söpört végig a királyságban: 1590 és 1591-ben, 1597-ben, 1628-1631 között, 1649-ben 1650-ben, illetve 1661-62-ben. Ezen hisztériák eredményeképpen a nagyjából egymillió lelket számláló Skóciában körülbelül 2500 boszorkányt vagy varázslót, többségében nőt ítéltek el. Az egy főre jutó kivégzettek számarányát tekintve Skóciában az európai átlagnál nagyjából ötször több boszorkánynak vélt egyén életét oltották ki. Az északi királyságban kitört feltűnően heves pánikrohamokért elsősorban az uralkodó, VI. Jakab volt okolható, aki I. Erzsébet angol királynő 1603-ban bekövetkezett halála után, I. Jakab néven elfoglalhatta Anglia trónját is.

1. A bűnt csírájában eltörölni
2. Boszorkányok versus király
3. Helyi szinten vadásztak a boszorkányokra
4. Hamuként végezték a perbe fogottak
5. Ajtót borítottak a boszorkányra

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek