Az északi népre sokszor sokan mind a mai napig vademberek csoportjaiként tekintenek. Pedig ezek a „barbár vademberek” sok tekintetben civilizáltabb életformát követtek, mint délebbi szomszédjaik. A temetkezési szokásaik azonban nem mindig sorolhatók ezen „civilizált életforma” tartozékai közé.
|
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.Kik azok a vikingek? 15. évfolyam 3. szám | Korábbi számok
Eddig ismeretlen viking településre bukkanhattak Észak-Amerikában
Ez lehet minden idők valaha felfedezett második helyszíni bizonyítéka, amely ara utal, hogy Amerika északi részén egykor viking kolóniák létesültek.
Feleségvadászat: a nők miatt fosztogatták végig Nyugat-Európát a vikingek?
Miután a vikingek 793-ban megvetették a lábukat Lindisfarne szigetén, hosszú évtizedeken át tartó fosztogatássorozat vette kezdetét.
Kegyetlenül bántak rabszolgáikkal a vikingek
Az Európa északi területei mentén „fosztogató”, „vérszomjas” vikingekről negatív kép a legutóbbi évtizedekben jelentősen átalakult.
Magyar tudósok kimutatták, hogy mikor voltak hatékonyak a vikingek navigációs kristályai
 |
A magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. |
|---|
Először bizonyították DNS-vizsgálattal, hogy nők is voltak a viking harcosok között
 |
A néhai harcosnak két X kromoszómája volt, ám egyetlen Y kromoszómával sem rendelkezett, írta a American Journal of Physical Anthropology. |
|---|
Kiderült, a vikingek már a honfoglalás előtt ellátták hallal Közép-Európát
 |
A tőkehalakat liofilizálással, azaz fagyasztva szárítással tartósították, a norvég klíma ugyanis alkalmas volt erre. |
|---|
Részegen legyilkolta az embereit, vezeklésként keresztes hadjáratot vezetett a dán király
 |
A 8. század végén keresztény kolostorok kifosztásával kezdődött, néhány évszázaddal később ehhez képest valószerűtlen befejezéssel végződött a viking kor. |
|---|
Csodatévő szent viking király egykori sírjára bukkantak
 |
A korában Testes Olafként is emlegetett, halála után szinte azonnal szentté kikiáltott II. Olaf Haraldsson egykori szentélyére bukkantak. |
|---|
10 érdekesség a vikingekről
Tévhit, hogy a vikingek szarvas sisakot hordtak volna. A viking harcosok népszerű ábrázolásmódja a 19. századi festészet nyomán vált elterjedtté.
Vikingek Párizs kapujánál, avagy miként lett a kis mezővárosból francia központ
885 novemberére a mindössze egy apró szajnai szigetre kiterjedő Párizs már nem először találkozott a Skandináviából kirajzó viking portyázókkal.
A lapszám többi cikke:
Ülő holtak és lefejezett karvalyok – mit tudunk a viking-kor előtti vikingekről?
Az E-folyóirat korábbi számai
22. évfolyam (2024)
Pusztító katasztrófák
Különleges művészsorsok
Meglepő történetek a Brit-szigetekről
Gyógyítók, betegségek, gyógymódok21. évfolyam (2023)
Koronás magyar fők
Legendás színészóriások
Magyarország a II. világháborúban
Feltárulnak az ókor titkai20. évfolyam (2022)
Az ősi Egyiptom titkai
Fejezetek a 150 éves Budapest történetéből
Történetek a maffia világából
A világűr meghódítása19. évfolyam (2021)
Fázós telek, hideg háborúk 
Hősök és mártírok 1848/49-ben
140 éves a Magyar Vöröskereszt
Magyar színészóriások18. évfolyam (2020)
A régi Hollywood csillagai
Diktátorok és feleségeik
Budapest aranykora
Járványhistóriák17. évfolyam (2019)
Vérfagyasztó mesék
Tiltott gyümölcs, rettegett zöldség
1989 – A csodák éve
Egy letűnt kor asszonyai16. évfolyam (2018)
Antall József közelről
Jó étvágyat!
Szörnyek a nagyvilágból
Japán és a II. világháború15. évfolyam (2017)
Az angol királyi család titkai
Kik azok a vikingek?
Egy zseni gondolatai
Az elsüllyeszthetetlen14. évfolyam (2016)
Híres hetek
Hajóroncsok a mélyből
Ha a múmiák beszélni tudnának
Különleges középkor13. évfolyam (2015)
Állathistóriák
A pokol véget ér
Bizarr történelem
Az Iszlám Állam kultúrarombolása12. évfolyam (2014)
Rendszerváltás Magyarországon
Futball és történelem
A Nagy Háború
Csúcs ez a tudomány11. évfolyam (2013)
Ki ölte meg Kennedyt?
100 éve született Robert Capa
A megosztott Korea
A közelmúlt fenyegető árnyai10. évfolyam (2012)
Üldözött egyház
Tutanhamon átka
Indul az olimpia
Szigorúan ellenőrzött vonatok9. évfolyam (2011)
Válságos idők
Bűnös élvezetek
Álmainkban Amerika
Mítoszok és tévhitek8. évfolyam (2010)
Klímatörténet
Legendás fotósok
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik
A fővárosi közélelmezési intézményrendszer7. évfolyam (2009)
Húsz év távlatából
Fejezetek a cigányok történetéből
Rivális nemzeti narratívák
Műemlékvédelmi kihívások6. évfolyam (2008)
Kilistázott történelem
Történelmi hétköznapok Győrben
Közös múlt a magyar és a szlovák tankönyvekben
A népi demokráciák története5. évfolyam (2007)
A Korán nőképe
Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában
Háborús bűnösök
Fókuszban a történelemtanítás4. évfolyam (2006)
A digitalizált örökség nyomában
1956 hónapról hónapra
Csernobil 20
A magyar egyháztörténet forrásai3. évfolyam (2005)
Kora újkori történetek
Az amerikai elnökök titkai
Magyarország az I. világháborúban
Az örökségvédelem kihívásai2. évfolyam (2002)
Kosáry 90
Háború Irakban
Környezettörténet
Kémek, kódok, korok1. évfolyam (2001)
A burkha mögé bújt ország
A törökkor fordulópontjai
Julius Caesar és kora
BékeszerződésekE-folyóirat
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.
A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]
Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Hunyadkürti Soma
Munkatársak: Báló Edina, Beinschróth Ilona, Fazekas Csanád, Horváth Zsanett, Mokánszki Zoltán
Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000
