A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika

„Hadi iskolát a nemesi ifjúság részére”

Habár már az 1790–1791-es országgyűlésen kimondták: „a katonai nevelés előmozdítására nemzeti hadi-iskolát állítanak a nemes ifjúság részére, hol elméleti és gyakorlati képzést nyerhet”, egészen 1808-ig kellett várni, hogy az uralkodó aláírja a törvényt, amely elrendelte a magyar katonai tisztképző intézet felállítását.

Az 1808. évi VII. törvény kimondta, hogy az ország védelmi ügye nemcsak a jelen, hanem a jövendő korok feladata is. Az országgyűlésen az alsó- és a felsőtábla követei sorra tették a pénzbeli felajánlásokat, és tekintélyes summa gyűlt össze. Ekkor még kevesen gondolták, hogy több mint hat évtizedet kell arra várni, hogy megkezdődhessen az akadémiai oktatás.

A halogatások miatt csak 1829-ben került sor az Orczy-kert megvásárlására, amelyhez Pest városa, valamint Festetics Antal is hozzátoldott némi földterületet. Hatéves építkezés után, 1836-ban készült el Pollack Mihály remekműve, a magyar országgyűlés azonban nem volt hajlandó megnyitni az akadémiát, mivel a bécsi udvar rendelete értelmében a hadsereg egységes német jellege miatt az oktatási nyelv a német lett volna.

A magyar katonatisztek képzése végül a kiegyezés után öt évvel indulhatott meg az addig többnyire üresen álló épületben.

Az 1883. évtől az akadémia jogilag is katonai nevelőintézetté vált. Az egyre magasabb színvonalú oktatói munka lehetővé tette, hogy a századfordulóra a Ludovika a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú intézménnyé váljon.

1897-től már vezérkari szintű szolgálatot is ellátni képes tiszteket nevelt ki itt, illetve ekkortól kapott nagyobb hangsúlyt a leendő tisztek oktatásában a társasági kapcsolatok szabályainak alaposabb ismerete.

A vesztes világháború után Horthy Miklós kormányzó kiemelt figyelmet szentelt a Tanácsköztársaság ellen fellázadó intézetnek, amelyet négy évfolyamú katonai főiskolává emelt.

A csapatnemek szerinti tagozódásúvá váló, színvonalas oktatás a háborúba belépés után is folytatódott, ám rövidebb képzési idővel. Az utolsó tisztavatást – amely nélkülözött már minden külsőséget és ünnepi jelleget – 1944. augusztus 20-án tartották.

1. „Hadi iskolát a nemesi ifjúság részére”
2. A múlt és a jelen találkozása
3. Ki volt Ludovika?
4. A Ludovika nevezetes diákjai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról