A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a megalakulásától 1944-ig a hazafias nevelés, a katonai fegyelem és a tudás szimbóluma volt Magyarországon. A világháború után azonban végzetesen elhanyagolták, és Közép-Európa egyik legszebb klasszicista épülete romlásnak indult. A 2012–2018 közötti rekonstrukciónak köszönhetően Budapest egykori büszkesége már nem csupán régi fényében ragyog ismét, hanem a köré épített egységeknek és az átfogó városfejlesztésnek köszönhetően Pollack Mihály mesterműve egy új városrész középpontjává vált.

„Hadi iskolát a nemesi ifjúság részére”

Habár már az 1790–1791-es országgyűlésen kimondták: „a katonai nevelés előmozdítására nemzeti hadi-iskolát állítanak a nemes ifjúság részére, hol elméleti és gyakorlati képzést nyerhet”, egészen 1808-ig kellett várni, hogy az uralkodó aláírja a törvényt, amely elrendelte a magyar katonai tisztképző intézet felállítását.

Az 1808. évi VII. törvény kimondta, hogy az ország védelmi ügye nemcsak a jelen, hanem a jövendő korok feladata is. Az országgyűlésen az alsó- és a felsőtábla követei sorra tették a pénzbeli felajánlásokat, és tekintélyes summa gyűlt össze. Ekkor még kevesen gondolták, hogy több mint hat évtizedet kell arra várni, hogy megkezdődhessen az akadémiai oktatás.

A halogatások miatt csak 1829-ben került sor az Orczy-kert megvásárlására, amelyhez Pest városa, valamint Festetics Antal is hozzátoldott némi földterületet. Hatéves építkezés után, 1836-ban készült el Pollack Mihály remekműve, a magyar országgyűlés azonban nem volt hajlandó megnyitni az akadémiát, mivel a bécsi udvar rendelete értelmében a hadsereg egységes német jellege miatt az oktatási nyelv a német lett volna.

A magyar katonatisztek képzése végül a kiegyezés után öt évvel indulhatott meg az addig többnyire üresen álló épületben.

Az 1883. évtől az akadémia jogilag is katonai nevelőintézetté vált. Az egyre magasabb színvonalú oktatói munka lehetővé tette, hogy a századfordulóra a Ludovika a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú intézménnyé váljon.

1897-től már vezérkari szintű szolgálatot is ellátni képes tiszteket nevelt ki itt, illetve ekkortól kapott nagyobb hangsúlyt a leendő tisztek oktatásában a társasági kapcsolatok szabályainak alaposabb ismerete.

A vesztes világháború után Horthy Miklós kormányzó kiemelt figyelmet szentelt a Tanácsköztársaság ellen fellázadó intézetnek, amelyet négy évfolyamú katonai főiskolává emelt.

A csapatnemek szerinti tagozódásúvá váló, színvonalas oktatás a háborúba belépés után is folytatódott, ám rövidebb képzési idővel. Az utolsó tisztavatást – amely nélkülözött már minden külsőséget és ünnepi jelleget – 1944. augusztus 20-án tartották.

A múlt és a jelen találkozása

„Szolid épülettömb, minden dísztől mentes, egyedülálló mérete mégis impozáns. Belső elrendezése hibátlan: a folyosók világosak, a helyiségek úri méretűek, a vörösmárvány lépcsők szinte királyiak. […] Van valami nyomasztó abban, hogy a minden részletében kész, tágas épület, mely még a befejezés frissességét árasztja, csendes, üres és elhagyatott” – írta Julia Pardoe angol költő és utazó 1840-ben a négy évvel korábban megépült Ludovika Akadémiáról.

A mindössze 366 859 ezüstforintba és 24 krajcárba kerülő, Pollack Mihály tervei alapján felépített, monumentális főépület ekkor még valóban üresen állt. A 124 szobáját, 37 tantermét, kápolnáját, konyháit, számos éléskamráját és lovardáját csak 1872 után foglalták el a bakák.

A ludovikások hét évtizeden át gyönyörködhettek az épület udvarán lévő, vörös kőből kifaragott vármegyei címerekben, amelyek között nagyobb hézagok voltak, ugyanis azon vármegyék jelképeit nem tették ki, amelyek nem támogatták anyagilag az építést.

1945 után azonban a büszke honvédeknek el kellett hagyniuk a Ludovikát, és a park, valamint az épületek hanyatlása megkezdődött. A számos kisüzemen túl helyet kapott itt a szocializmusban autóbuszüzem, cipőgyár és tüdőgondozó is. A lovardájában mozi üzemelt, az egyre pusztuló főépületet az ELTE Természettudományi Kara használta, és az épületekben helyezték el a Magyar Természettudományi Múzeumot is.

Közép-Európa egyik legszebb klasszicista épülete a 2010-es évek elején már igen romos állapotban volt, statikailag is meggyengült, a szinteknek olykor csak a téglaszerkezete állt. Az egykor szebb napokat megélt, 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek otthont adó épületegyüttes ötéves rekonstrukciós munka során 2014-re újult meg.

Megerősítették a téglaboltos födémrendszereket, restaurálták a 30 ezer négyzetméter felületű műemlékhomlokzatot, mindezt úgy, hogy eredeti tervlapok nem álltak az építészek rendelkezésére, ugyanis a II. világháborúban minden elpusztult, csak néhány metszetkép és fotók voltak a segítségükre. Érdekesség azonban, hogy például a díszterem híres csillárjának alkatrészeit megtalálták a pincében, egy ládába rejtve.

A rekonstruált épületben egyszerre érezni a klasszicizmus korának minimalista hangulatát és a XXI. század kényelmét. Az egyetem múzeuma melletti folyosóra újra kifüggesztették a hősi halált halt, 1945 után szándékoltan elfeledett ludovikások emléktábláit, a kápolna munkás- és paraszthőseit ábrázoló kommunista ablakai helyére pedig visszakerültek a gyönyörű, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló, rekonstruált ólomüveg ablakok. Az erőt és tekintélyt sugárzó épület már újra régi fényében ragyog.

Ki volt Ludovika?

A magyar katonai akadémia felállítására a legnagyobb pénzadomány – mintegy 50 ezer forint – I. Ferenc király harmadik feleségétől, Habsburg-Estei Mária Ludovikától érkezett, aki a koronázási ajándékának egy részéről mondott le. A katonai akadémiát így az ő tiszteletére nevezték el Ludoviceának.

A családját sorozatos költözködésre kényszerítő Napóleon ellen engesztelhetetlen gyűlöletet érző Ludovika 1808 januárjában ment hozzá unokabátyjához, a másodjára is megözvegyült I. Ferenc császárhoz.

Magyarország királynéjává ugyanazon év szeptemberében saját bátyja, Károly Ambrus főherceg, esztergomi érsek koronázta.

Személye ellen egy sor békepárti politikus, családtag, de még a bécsi francia nagykövet is tiltakozott. Nem hiába, a tűzről pattant „háborús uszító” menyecske hamarosan rávette határozatlan férjét a Napóleon elleni fellépésre.

Az 1809-es év azonban súlyos katonai vereségeket hozott a birodalomnak, Napóleon Bécsbe is bevonult, a császári család pedig Budára menekült. A budai vár hideg falai tovább rontották a krónikus tüdőbetegségben szenvedő nő egészségét.

Habár továbbra is a Napóleon elleni szövetségek kötésén munkálkodott, a leveleit átnéző Metternich mindig keresztbe tett neki. Sőt, elintézte, hogy Ludovikának kellett az oltár elé vezetnie mostohalányát, akit a gyűlölt korzikai kapott nőül.

A Goethével gyakran levelező asszony őszinte örömet érzett, mikor a franciák vereséget szenvedtek Oroszországban.

A bécsi kongresszus háziasszonya a későbbiekben is aktívan beleszólt a politikába, és nagy hatással volt császár férjére. Idővel a tuberkulózis végleg elhatalmasodott rajta, és 1816-ban mindössze 28 évesen elhunyt.

A Ludovika nevezetes diákjai

Az Akadémia fennállásának több mint hét évtizede alatt több ezer diák fordult meg a nagy múltú épület falai között. Itt tanult például Maléter Pál, az 1956-os honvédelmi miniszter, Piller György kétszeres olimpiai bajnok vívó, Aggházy Kamil, a Hadtörténeti Múzeum alapítója, de Fráter Loránd országgyűlési képviselő és dalszerző is.

A Ludovika padjait koptatta Stromfeld Aurél, az 1919-es felvidéki hadjárat vezetője, Tóth Zoltán történész és Kiss Lajos nyelvész is. Az Akadémia híres diákja volt még továbbá Dálnoki Miklós Béla, az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke, az 1945-ben mindössze 22 évesen elhunyt Vitéz Málnássy Ferenc repülő hadnagy és Rodriguez Endre filmrendező is.

Új városrész születik

70 ezer négyzetméter területű, teljesen új épület épült, amely négy Szent Péter-bazilikának felel meg, és annyi acélt használtak fel, amennyiből egy teljesen új Lánchidat lehetne építeni. A több mint 300 ezer négyzetméteres munkafelületen történő, ötéves építkezési időszak 10 ezer embernek adott új munkát.

A kormány 2012 májusában döntött a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia történelmi épületegyüttesének újjáépítéséről, és az új, XXI. századi igényeket is kielégítő Ludovika Campus megvalósításáról. Az Üllői út, Orczy út, Diószeghy Sámuel utca, Korányi Sándor utca által határolt terület rekonstrukciója 2018 tavaszára fejeződött be. A jól átgondolt, minőségi fejlesztés után rá sem lehet ismerni a környékre.

A diákokat várja a modern egyetemi könyvtár, az elméleti és gyakorlati képzés épületei, a kollégiumok, az egyetemi lőtér, az 1300 fős sportcsarnok, a rekonstruált lovarda, a 25 méteres, 8 sávos versenymedencével rendelkező uszoda, vívóterem és megannyi sportpálya. Külön kiemelendő a 4 ezer fő befogadására alkalmas, fordított Z formájú, látványos Oktatási Központ, amelynek tetején 1300 négyzetméteres tetőterasz nyújt a diákoknak kikapcsolódási lehetőséget.

Az egyetemi polgárok mellett a helyiek is rengeteget profitálhatnak a fejlesztésből, ugyanis az egyetemi létesítménnyel egy nyitott park is járt. Belső-Pest legnagyobb közparkját, az Orczy-kertet is felújították. Bárki által szabadon használható játszóterek, csúszdás-akadálypályás torony, futball-, streetball- és görkorcsolyapályák, futókör, fitneszpark, pihenőterek és sétányok várják a kikapcsolódni vágyókat.

Újra használható a csónakázótó, amely már korántsem hasonlít a Csinibaba című filmben látott, elhanyagolt elődjére. Az átfogó városfejlesztés során a korábbinál jóval rendezettebb és modernebb kert jött létre, ráadásul úgy, hogy a zöld terület nem csökkent. Józsefváros élhetőbb és otthonosabb lett.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.