A környezetszennyezés régebben létezik, mint a civilizáció: őseink megjelenése óta. Mióta fajunk első példányai a Földön járnak, azóta termel az emberi tevékenység fizikai és kémiai hulladékot, amely megváltoztatja a levegő, a talaj és a természetes vizek eredeti összetételét.
|
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.
Környezettörténet 2. évfolyam 2. szám | Korábbi számok
A környezettörténet nyitott kérdései
Rendkívül fontos, hogy megértsük a környezettörténet különösségét.
Feminizmus és ökológia
Hogyan lehetséges fenntartható irányba terelni a vakvágányon a Természet ellenében vesztébe rohanó, túlfűtött maszkulin gőzmozdonyt?
A falu szénafüve
A faluközösség nem csak települési forma, nem csupán életkeret, hanem egy termelő-szerkezetet működtető alakulat is. Megszabja a munka rendjét, menetét, óvja a munka gyümölcsét és a szántóföld, kaszálórét, legelő, erdő egy részének is gazdája. Az állattenyésztés — a takarmányozás, a legeltetés, a pásztorlás — pedig tradicionális eljárásmódok célszerű aprólékos egybehangoltságának szövevénye, ami nem funkcionálhat szabályozás, közösségi együttműködés nélkül. |
Árvizek, szabályozások
a 17. századtól a 20. századig |
Vadvízországtól a fokgazdálkodásig
A két fogalom élesen eltérő jelentéseket takar, pedig ugyanarról a jelenségről szól. Ismeretanyagunk bővült csupán, vagy szemléletünk is alapvetően megváltozott? Ma úgy tudjuk, hogy azoknak a területek jó része, amelyekre korábban a vadvízország bélyegét sütötték, az ártéri gazdálkodás virágzó területei voltak. |
Erdőgazdálkodás Agricola korában
Georgius Agricolát sokoldalú képzettségének, nagy tudásának köszönhetően filozófusként, teológusként, orvosként, pedagógusként, történészként, nyelvészként, a merkantilizmus úttörőjeként, várospolitikusként, numizmatikusként, az ásványtan atyjaként, a műszaki tudományok megalapozójaként, a bányászati és kohászati szakirodalom legkiválóbb művelőjeként tisztelték. A róla szóló irodalmat kutatva, bizonyára kiderülne, hogy a felsorolás nem teljes. |
Kutatási módszerek és eredmények a bányászati technikatörténetben
A Kárpát-medence bányászatának története a technikatörténet nézőpontjából |
A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról
Mind a névtani, mind a jelentéstani szakirodalomban közhelynek számít a növénynevekből metonimikusan alakult földrajzi nevek tárgyalása. Van, mint ismeretes, egy ősi típus, amelyben a gyűjtő értelmű növénynév alapformában vált tulajdonnévvé, vannak aztán a kételemű, illetve a kételemű nevekből tapadással (ellipszissel) főnevesült (vagy már közszóként főnevesült), főként -s képzős származékok. Mindennek a valóságalapja pedig az a szintén nyilvánvaló tény, hogy a viszonylag állandó növényzet, növényföldrajzi környezet egyik legszilárdabb támpontja lehet a lokalizálásnak, a tájékozódásnak. |
Eltűnt földrajzi közneveink nyomában
Helyneveink fő névalkotó elemei sok olyan szókészleti régiséget őriznek, amelyek megfejtése, értelmezése értékes adalékokkal járul hozzá mind szótörténeti kutatásainkhoz, mind művelődéstörténeti ismereteinkhez, nagyon gyakran jövevényszó-kutatásunkhoz. |
A XX. század történeti ökológiája
A 20. században a robbanásszerű népességnövekedés és a gyors technológiai fejlődés miatt a természeti erőforrások készleteinek rohamos csökkenése és a környezetszennyezés ugrásszerű növekedése következett be.
Az erdészettörténet a felsőoktatásban
A 19. század utolsó harmadában német nyelvterületen több erdészettörténeti összefoglaló mű jelent meg, amelyek a hazai erdészettörténet kialakításához mintát adtak.