A környezetszennyezés régebben létezik, mint a civilizáció: őseink megjelenése óta. Mióta fajunk első példányai a Földön járnak, azóta termel az emberi tevékenység fizikai és kémiai hulladékot, amely megváltoztatja a levegő, a talaj és a természetes vizek eredeti összetételét.
|
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.Környezettörténet 2. évfolyam 2. szám | Korábbi számok
A környezettörténet nyitott kérdései
Rendkívül fontos, hogy megértsük a környezettörténet különösségét.
Feminizmus és ökológia
Hogyan lehetséges fenntartható irányba terelni a vakvágányon a Természet ellenében vesztébe rohanó, túlfűtött maszkulin gőzmozdonyt?
A falu szénafüve
| A faluközösség nem csak települési forma, nem csupán életkeret, hanem egy termelő-szerkezetet működtető alakulat is. Megszabja a munka rendjét, menetét, óvja a munka gyümölcsét és a szántóföld, kaszálórét, legelő, erdő egy részének is gazdája. Az állattenyésztés — a takarmányozás, a legeltetés, a pásztorlás — pedig tradicionális eljárásmódok célszerű aprólékos egybehangoltságának szövevénye, ami nem funkcionálhat szabályozás, közösségi együttműködés nélkül. |
Árvizek, szabályozások
| a 17. századtól a 20. századig |
Vadvízországtól a fokgazdálkodásig
| A két fogalom élesen eltérő jelentéseket takar, pedig ugyanarról a jelenségről szól. Ismeretanyagunk bővült csupán, vagy szemléletünk is alapvetően megváltozott? Ma úgy tudjuk, hogy azoknak a területek jó része, amelyekre korábban a vadvízország bélyegét sütötték, az ártéri gazdálkodás virágzó területei voltak. |
Erdőgazdálkodás Agricola korában
| Georgius Agricolát sokoldalú képzettségének, nagy tudásának köszönhetően filozófusként, teológusként, orvosként, pedagógusként, történészként, nyelvészként, a merkantilizmus úttörőjeként, várospolitikusként, numizmatikusként, az ásványtan atyjaként, a műszaki tudományok megalapozójaként, a bányászati és kohászati szakirodalom legkiválóbb művelőjeként tisztelték. A róla szóló irodalmat kutatva, bizonyára kiderülne, hogy a felsorolás nem teljes. |
Kutatási módszerek és eredmények a bányászati technikatörténetben
| A Kárpát-medence bányászatának története a technikatörténet nézőpontjából |
A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról
| Mind a névtani, mind a jelentéstani szakirodalomban közhelynek számít a növénynevekből metonimikusan alakult földrajzi nevek tárgyalása. Van, mint ismeretes, egy ősi típus, amelyben a gyűjtő értelmű növénynév alapformában vált tulajdonnévvé, vannak aztán a kételemű, illetve a kételemű nevekből tapadással (ellipszissel) főnevesült (vagy már közszóként főnevesült), főként -s képzős származékok. Mindennek a valóságalapja pedig az a szintén nyilvánvaló tény, hogy a viszonylag állandó növényzet, növényföldrajzi környezet egyik legszilárdabb támpontja lehet a lokalizálásnak, a tájékozódásnak. |
Eltűnt földrajzi közneveink nyomában
| Helyneveink fő névalkotó elemei sok olyan szókészleti régiséget őriznek, amelyek megfejtése, értelmezése értékes adalékokkal járul hozzá mind szótörténeti kutatásainkhoz, mind művelődéstörténeti ismereteinkhez, nagyon gyakran jövevényszó-kutatásunkhoz. |
A XX. század történeti ökológiája
A 20. században a robbanásszerű népességnövekedés és a gyors technológiai fejlődés miatt a természeti erőforrások készleteinek rohamos csökkenése és a környezetszennyezés ugrásszerű növekedése következett be.
Az erdészettörténet a felsőoktatásban
A 19. század utolsó harmadában német nyelvterületen több erdészettörténeti összefoglaló mű jelent meg, amelyek a hazai erdészettörténet kialakításához mintát adtak.









Pusztító katasztrófák
Különleges művészsorsok
Meglepő történetek a Brit-szigetekről
Gyógyítók, betegségek, gyógymódok
Koronás magyar fők
Legendás színészóriások
Magyarország a II. világháborúban
Feltárulnak az ókor titkai
Az ősi Egyiptom titkai
Fejezetek a 150 éves Budapest történetéből
Történetek a maffia világából
A világűr meghódítása
Fázós telek, hideg háborúk
Hősök és mártírok 1848/49-ben
140 éves a Magyar Vöröskereszt
Magyar színészóriások
A régi Hollywood csillagai
Diktátorok és feleségeik
Budapest aranykora
Járványhistóriák
Vérfagyasztó mesék
Tiltott gyümölcs, rettegett zöldség
1989 – A csodák éve
Egy letűnt kor asszonyai
Antall József közelről
Jó étvágyat!
Szörnyek a nagyvilágból
Japán és a II. világháború
Az angol királyi család titkai
Kik azok a vikingek?
Egy zseni gondolatai
Az elsüllyeszthetetlen
Híres hetek
Hajóroncsok a mélyből
Ha a múmiák beszélni tudnának
Különleges középkor
Állathistóriák
A pokol véget ér
Bizarr történelem
Az Iszlám Állam kultúrarombolása
Rendszerváltás Magyarországon
Futball és történelem
A Nagy Háború
Csúcs ez a tudomány
Ki ölte meg Kennedyt?
100 éve született Robert Capa
A megosztott Korea
A közelmúlt fenyegető árnyai
Üldözött egyház
Tutanhamon átka
Indul az olimpia
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Válságos idők
Bűnös élvezetek
Álmainkban Amerika
Mítoszok és tévhitek
Klímatörténet
Legendás fotósok
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik
A fővárosi közélelmezési intézményrendszer
Húsz év távlatából
Fejezetek a cigányok történetéből
Rivális nemzeti narratívák
Műemlékvédelmi kihívások
Kilistázott történelem
Történelmi hétköznapok Győrben
Közös múlt a magyar és a szlovák tankönyvekben
A népi demokráciák története
A Korán nőképe
Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában
Háborús bűnösök
Fókuszban a történelemtanítás
A digitalizált örökség nyomában
1956 hónapról hónapra
Csernobil 20
A magyar egyháztörténet forrásai
Kora újkori történetek
Az amerikai elnökök titkai
Magyarország az I. világháborúban
Az örökségvédelem kihívásai
Kosáry 90
Háború Irakban
Környezettörténet
Kémek, kódok, korok
A burkha mögé bújt ország
A törökkor fordulópontjai
Julius Caesar és kora
Békeszerződések














