Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei

Az első „budapesti” egyetem 1395-ben nyitotta meg kapuit. Az óbudai egyetem alapítását IX. Bonifác pápa hagyta jóvá Luxemburgi Zsigmond kérésére, azonban a művészeti, orvosi, jogi és teológiai tudást kínáló intézmény az 1410-es évek végére megszűnt. Több mint 600 év telt el azóta, és ma már az ELTE, a Műegyetem, a Corvinus mellett közel húsz, folyamatosan fejlődő egyetem közül választhatnak az érettségizők, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusának újjáépítése, korszerűsítése nemrég fejeződött be, a Testnevelési Egyetem átalakítása pedig még folyamatban van.

Megújult a MOME zugligeti campusa

Közel 140 éve, 1880-ban indult el az Iparművészeti Tanoda műfaragászati képzése az Andrássy úton, a Zeneakadémia régi épületének négy termében.

A folyamatosan bővülő intézmény 1896-tól a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Palotában folytatta működését egészen 1954-ig, ekkor költözött át az akkori Iparművészeti Főiskola egy része a Farkasdy Zoltán tervei alapján épült Zugligeti úti épületbe.

A magyar formatervezés központjaként számontartott és a 2005 óta Moholy-Nagy László fotográfus, festő és ipari formatervező nevét viselő egyetem (MOME) zugligeti campusának fejlesztése 2014-ben kezdődött meg és tavaly fejeződött be.

A három ütemben megvalósuló kreatívipari beruházás keretében a Technológiai Park részeként adták át 2016-ban a fa-, fém-, textil- és egyéb anyagokhoz köthető dizájntevékenységeknek otthont adó Műhelyházat.

2018-ban pedig a 4 000 négyzetméteres Média- és Műteremházat, ahol az anyagkísérleti labor, a grafikai stúdiók és a térkísérleti labor kaptak helyet. A terveket a CET Építésziroda készítette Csomay Zsófia és Németh Tamás vezetésével.

A fejlesztés utolsó fázisában a 3h Építésziroda, Csillag Katalin és Gunther Zsolt tervei alapján nem csupán a fővárosi védettséget élvező főépület és a klasszicista stílusú Gondűző villa újult meg, hanem új épületekkel, kutató- és tudásközponttal is bővült a campus. A könyvtár, a MOME Szíve közösségi tér és újjászülető ősfás parkja pedig mindenki előtt nyitva áll.

Az 1880-ban megalapított Iparművészeti Tanoda első hároméves képzését öt diák végezte el Mátrai Muderlak Lajos szobrászművész vezetésével. Azóta a hazai művészeti képzés egyik bástyájaként ismert Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen – működésének közel 140 évében –több mint 14 ezer növendék tanult.

Az oktatás színvonalát a kezdetektől fogva a kor jelentős alkotói biztosították, a tanárok között találjuk Kós Károly építész, író, grafikus, Haranghy Jenő festő- és iparművész, Ferenczy Béni szobrász, Kozma Lajos építész, iparművész és Ferenczy Noémi gobelin- és festőművész nevét is.

A diákok közül a művészeti élet olyan kiváló képviselői kerültek ki, mint a bűvös kocka feltalálója, Rubik Ernő, Janáky István építész, Rofusz Ferenc Oscar-díjas animációsfilm-rendező vagy Jankovics Marcell filmrendező.

Egyetemi kisokos

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombaton.  A XVIII. század végén előbb Budára, majd Pestre helyezett intézményben 1844-ig latin nyelvű bölcsészeti, jogi és orvosi képzés várta a hallgatókat – 1895-ig csak férfiak tanulhattak az egyetemen.

Az 1950 óta az Eötvös Loránd nevét viselő egyetem Trefort-kerti campusának egyik legismertebb épülete a Gólyavár. A Pecz Samu tervezte épület 21x21 méteres óriási előadója az elsős gólyák előadásainak adott otthont. A józsefvárosi Illés utcában található Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjeként számontartott ELTE Füvészkert, ami többszöri költözés után 1847-ben került mai helyére.

A Műegyetem története a XVIII. századig nyúlik vissza. Az Institutum Geometricumként, majd József Ipartanodaként működő iskola 1872-ben a világ első, egyetemi rangú műszaki felsőoktatási intézménye lett.

A Királyi József Műegyetem otthonául 1883 és 1909 között a Steindl Imre tervezte Múzeum körúti épületegyüttes szolgált, a Lágymányosi campus a XX. század első évtizedeiben épült – a „lágymányosi Konstantinápoly” néven elhíresült vigalmi negyed helyén. A 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselő intézményben ma nyolc karon folyik az oktatás közel harminc épületben.

A mai Corvinusnak otthont adó neoreneszánsz Fővámpalota Ybl Miklós tervei alapján épült 1874-ben, ekkor még a vámolandó áru szállítását szolgáló vasúti vágányok szelték át a földszintet.

A II. világháborút követően alakították át a megrongálódott épületet egyetemmé, az 1920-ban alapított Királyi Magyar Tudományegyetem jogutódja, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem az 1950/51-es tanévtől költözött a Fővám téri épületbe. Az intézmény többszöri átszervezés után 2004-ben vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet.

Tovább fejlődik a Testnevelési Egyetem

Az 1925-ben alapított Testnevelési Egyetem Alkotás úti ötemeletes épülete, aulája és atlétikai csarnoka 1987-ben készült el. A 3 000 négyzetméteres épület 2015-ben teljesen leégett, az egyetem újjáépítéséről és felújításáról még abban az évben döntés született.

A több ütemben megvalósuló fejlesztés részeként 2018 szeptemberében adták át az Alkotás út 44. alatti új, központi épületet. A 16 000 négyzetméter alapterületű épület a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezésében készült el. Az Alkotás utca, Győri út, Kiss János altábornagy utcák határolta campus fejlesztése tovább folytatódik, itt kap helyet többek között a 9 000 négyzetméteres tetőteraszra tervezett futópálya és szabadtéri edzőpark is.

Sporttudományi központként újulnak meg a volt sportkórház területén álló, az 1880-as években Hauszmann Alajos tervei szerint épült, parkkal övezett házak is. A műemléki védettséget élvező épületek a korszerűsítést követően sporttáplálkozási intézetnek, biomechanikai és élettani labornak adnak otthont.

A következő években tovább bővül az intézmény: a leégett sportcsarnok funkcióját veszi át a Csörsz utcai sporttelep, ahol a multifunkciós csarnok mellett atlétika- és futballpálya is épül. A Déli pályaudvar használaton kívüli területein bárki számára elérhető, nyitott sportpályákat és zöld területeket alakítanak ki, emellett egy velencei oktatási centrum is létesül. A fejlesztés a tervek szerint 2022-ben fejeződik be.

A Testnevelési Egyetem az 1925-ös megalapítása óta több mint 150 magyar olimpiai bajnok alma matere volt, többek között Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Kovács Ágnes úszó, Nagy Tímea párbajtőröző, Kőbán Rita kajakozó vagy a nemrég elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó is az intézmény hallgatója volt.

Az eleinte testnevelőképzést biztosító főiskola később kutatói és edzői szakokkal is bővült – a magyar olimpiai bajnokok edzőinek 99 százaléka a Testnevelési Egyetemen szerezte képesítését.

Számtalan egykori diák – úgymint Novák Ilona olimpiai bajnok úszó vagy Keleti Ágnes tornász – lett később az intézmény tanára, közkinccsé téve a megszerzett tudást és tapasztalatot. 1978-tól Mocsai Lajos kézilabdázó és edző, az intézmény jelenlegi rektora is a Testnevelési Egyetem tanára volt.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.