A Múlt-kor periodikájának legújabb száma a Pécsi Egyháztörténeti Intézet szervezésében tavaly ősszel tartott konferencia előadásainak anyagát adja közre.
|
A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.A magyar egyháztörténet forrásai 4. évfolyam 1. szám | Korábbi számok
Az egyháztörténet 20. századi forrásai
Az alábbiakban röviden ismertetem a magyar katolikus egyház 20. századi történetére vonatkozó források legfontosabb típusait és azok lelőhelyeit, valamint röviden összefoglalom, hogy e forrásanyag alapján milyen kutatási irányok adódnak az egyháztörténészek számára.
A hódoltsági katolikus egyháztörténet forrásai
Szakály 1987-ben tartott előadásából a hozzáértők mindenesetre megsejthették: a török hódoltság kutatásának az elkövetkező években, évtizedekben éppen az egyházi források fognak új lendületet adni, a magyar és török forrásokból kirajzolódó hódoltság-képünk ennek hatására finomodhat, vagy éppen módosulhat.
A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban
Magyarország közel négyszáz éven át a Habsburg-birodalom részét képezte, e birodalomhoz való tartozás szabta meg az ország mozgásterét. A befolyás nagyságát mutatja, hogy az egyházi élet számos területén is fontos változást hozott magával ez az időszak, jóllehet a magyar egyház szervezeti függetlenségét mindvégig megőrizte.
Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban
| A magyar egyháztörténetírással kapcsolatban korábban is megfogalmaztak már összefogást. A közös munka sürgetői első lépésként a levéltári források feltárását és feldolgozását említették, amelynek előre meghatározott és pontosan megszabott feltételek és szempontok szerint kell haladnia. A szisztematikus forráskutatás és -felhasználás elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. |
Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás
| Az alábbiakban nem egy konkrét témára vonatkozó egyházi forráscsoportot tekintek át, és nem is arra törekszem, hogy egy levéltár anyagát feltérképezzem. Ehelyett egyetlen forrástípusra, ennek egyház- és társadalomtörténeti vonatkozásaira, hasznosítási lehetőségeire fogok koncentrálni. Ennek több oka is van. Először is a hazai kutatásban korábban nem használt, nem ismert forráscsoportról van szó. Másodszor: a késő középkori hazai forrásviszonyokhoz mérten nagy mennyiségű anyagról van szó. Harmadrészt pedig minőségileg is újdonságnak kell tekintenünk a szóbanforgó anyagot, mivel új témák, területek kutatásának lehetőségét rejti magában. |
Az egyháztörténet-írás főbb forrásai
| Az újabb és legújabb kor egyháztörténete ki volt téve a rendszerváltás előtti politikai széljárásnak. A szakirodalom csak kevés olyan eredményt produkált, amely időtállónak bizonyult. A hazai történetírás művelői már az 1970-es évektől kezdték hanyagolni a kirívó ideologikus szempontokat, az 1980-as években pedig már puszta formalitás volt a `marxista` jelszó és minősítés - ekkor ugyanis már nem a `szemléletmód` volt a döntő, hanem a szakmai felkészültség, a rendszerező képesség. |
20. századi magyar egyháztörténet és módszertani javaslatok a levéltári források tükrében
Az 1998-ban Münchenben megvédett doktori disszertációm megírásakor az egyik fő problémát számomra az jelentette, hogy tulajdonképpen mi is volt a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesület és a Volksbund közötti ideológiai-világnézeti különbség. A korabeli publicisztika valamint a hivatalos szakirodalom erre egy plauzibilis választ gyártott már idejekorán, miszerint míg előbbi `hazafias-nemzeti alapon` állt, addig a Volksbund a hazai `náci szellemiségű németség szervezete` volt. Ez a magyarázat azonban nem tűnt megfelelőnek.








Pusztító katasztrófák
Különleges művészsorsok
Meglepő történetek a Brit-szigetekről
Gyógyítók, betegségek, gyógymódok
Koronás magyar fők
Legendás színészóriások
Magyarország a II. világháborúban
Feltárulnak az ókor titkai
Az ősi Egyiptom titkai
Fejezetek a 150 éves Budapest történetéből
Történetek a maffia világából
A világűr meghódítása
Fázós telek, hideg háborúk
Hősök és mártírok 1848/49-ben
140 éves a Magyar Vöröskereszt
Magyar színészóriások
A régi Hollywood csillagai
Diktátorok és feleségeik
Budapest aranykora
Járványhistóriák
Vérfagyasztó mesék
Tiltott gyümölcs, rettegett zöldség
1989 – A csodák éve
Egy letűnt kor asszonyai
Antall József közelről
Jó étvágyat!
Szörnyek a nagyvilágból
Japán és a II. világháború
Az angol királyi család titkai
Kik azok a vikingek?
Egy zseni gondolatai
Az elsüllyeszthetetlen
Híres hetek
Hajóroncsok a mélyből
Ha a múmiák beszélni tudnának
Különleges középkor
Állathistóriák
A pokol véget ér
Bizarr történelem
Az Iszlám Állam kultúrarombolása
Rendszerváltás Magyarországon
Futball és történelem
A Nagy Háború
Csúcs ez a tudomány
Ki ölte meg Kennedyt?
100 éve született Robert Capa
A megosztott Korea
A közelmúlt fenyegető árnyai
Üldözött egyház
Tutanhamon átka
Indul az olimpia
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Válságos idők
Bűnös élvezetek
Álmainkban Amerika
Mítoszok és tévhitek
Klímatörténet
Legendás fotósok
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik
A fővárosi közélelmezési intézményrendszer
Húsz év távlatából
Fejezetek a cigányok történetéből
Rivális nemzeti narratívák
Műemlékvédelmi kihívások
Kilistázott történelem
Történelmi hétköznapok Győrben
Közös múlt a magyar és a szlovák tankönyvekben
A népi demokráciák története
A Korán nőképe
Egyháztörténet a kommunizmus árnyékában
Háborús bűnösök
Fókuszban a történelemtanítás
A digitalizált örökség nyomában
1956 hónapról hónapra
Csernobil 20
A magyar egyháztörténet forrásai
Kora újkori történetek
Az amerikai elnökök titkai
Magyarország az I. világháborúban
Az örökségvédelem kihívásai
Kosáry 90
Háború Irakban
Környezettörténet
Kémek, kódok, korok
A burkha mögé bújt ország
A törökkor fordulópontjai
Julius Caesar és kora
Békeszerződések














