| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Kora újkori történetek 3. évfolyam 4. szám | Korábbi számok

Erdély és a Habsburg valláspolitika a 17. század utolsó évtizedeiben

Magyarországon az előző évtizedek méltatlanul elhanyagolták az egyháztörténeti, valamint az egyházpolitikai tárgyú kutatásokat. Pedig ezek a területek annál fontosabbak lennének, mivel látjuk, milyen kínos erőfeszítések között próbálja korunk (nemcsak magyar) társadalma és politikája a kereszténységhez fűződő viszonyát definiálni. Véleményem szerint a kérdés tudományos igényű vizsgálata az egyetlen útja annak, hogy a keresztény örökségről folyó vita elkerülhesse az ideológiai és politikai zsákutcákat.

Tisztviselők és életkörülmények a regéci várban, a 17. század első felében

A regéci várban Simon Zoltán régész vezetésével 1999-óta folyó feltáró munkálatokat a kezdetektől figyelemmel kísérem, s mivel kutatási területem a 16-17. századi várak és tisztviselők korabeli élete, illetve az ezekről fennmaradt írásos források, arra gondoltam, hogy vizsgálódásaimat a regéci várra is ki lehetne terjeszteni.

Despot vajda hatalomra kerülése és bukása

Johannes Basilicus sikertörténete a XVI. századi Erdély, Havasalföld és Moldva kapcsolatának nagyon érdekes színfoltja. Életpályáján keresztül jól szemügyre vehetjük a három fejedelemség korabeli viszonyait a nagyhatalmi politika kereszttüzében. Hogyan érhetett a Moldva fejedelmi trónjáig egy görög kalandor karrierjének építésében?

Erdély és Havasalföld kapcsolata 1655-ben

A Havasalföldön kitört zendülés által kiváltott erdélyi katonai beavatkozás előkészítésénél felmerülő problémák és dilemmák, avagy miért kérte a havasalföldi vajda II. Rákóczi György beavatkozását, s az erdélyi fejedelem végül is mi okból döntött emellett.

Pozsonyi kereskedők életmódja és mindennapjai a végrendeletekből nyert információk tükrében az 1529-1541 közötti időszakban

Amikor 16. századi kereskedőkre gondolunk, akkor talán leggyakrabban maga a kereskedelmi tevékenység, azaz az említett rétegnek fő megélhetési forrása jut eszünkbe. Ennek a területnek a kutatásánál közismerten olyan forrástípusok használhatók, mint pl. a harmincadjegyzékek, különböző vámnaplók, városi, vagy kamarai számadáskönyvek, tiltáskönyvek, vagy esetleg a 16. század második felétől megjelenő árjegyzékek stb. Jelen tanulmányomban azonban egészen más forrástípust szeretnék megvizsgálni, méghozzá abból a szempontból, hogy mennyire lehet a végrendeleteket arra felhasználni, hogy bepillantást nyerhessünk a városi társadalom vezető rétege képviselőinek a városon belüli köznapi életébe. Ezen belül is elsosorban azt fogom alaposabban szemügyre venni, hogy milyen mértékben szolgálhat ez a forráscsoport adalékul arra, hogy feltérképezzük a korabeli családszerkezetet és a tárgyi kultúrát a városi kereskedők esetében.

Krakkói és kassai polgárok kapcsolatai a XVI. század közepén

Tanulmányomban a Kassát a század első felében érintő változások és az erre a korszakra jellemző kereskedelmi irányok, a kereskedelemben forgalmazott legfontosabb árucikkek rövid ismertetése után a krakkói és helyi polgárok közti vitás ügyekből kívánom a legjelentősebbeket bemutatni, elsősorban az 1553-1561 közti korszak kassai városkönyveiből és okleveles iratokból nyert információkra támaszkodva. A dolgozat megírása során figyelmemet főként a legfontosabb krakkói kereskedők kassai jelenlétére utaló ügyeire koncentráltam, így a kisebb jelentőségű ügyletek nem képzik jelen dolgozat tárgyát.

Politikai testamentumok a kora újkorban - a Hohenzollern-dinasztia politikai végrendeletei

A XVI. század folyamán új műfajról, vagy forrástípus jelent meg. Politikai testamentumnak azokat az abszolutizmus idején keletkezett iratokat nevezzük, amelyekben az uralkodók és államférfiak átadták tapasztalataikat utódaiknak.

A lapszám többi cikke:

Egy köznemesi karrier: a Baranyi-család története a 18. században

Hadállítás mint üzlet. Egy német hadivállalkozó, Georg Bayer Freiher von Boppart katonaállítási ajánlata a császárnak 1596-ból

Debreceni diákok leideni peregrinációja a XVII.-XVIII. században

Cristobal de Rojas y Spinola (1626-1695) bécsújhelyi püspök egyházi uniós tevékenysége a Német-római birodalomban és Magyarországon

III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen (1532–1566)

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

Az E-folyóirat korábbi számai

E-folyóirat

A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.

A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]

Főszerkesztő: Bartal Csaba

Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián

Felelős szerkesztő: Hunyadkürti Soma

Munkatársak: Báló Edina, Beinschróth Ilona, Fazekas Csanád, Horváth Zsanett, Mokánszki Zoltán

Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000