2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Habsburg-dinasztia

2005. október 4. 17:46

Franciaország ellen

A Habsburg-császárok és a spanyol Habsburgok együttműködése a XVII. században már nem tudta fenntartani a dinasztia XVI. századi hegemóniáját. Ami a császári ágat illeti, a németországi és közép-európai vallási viszályok azután is folytatódtak, hogy az elmebeteg II. Rudolf és testvérei közötti konfliktus véget ért (1612). A csehországi felkeléssel (1618) elkezdődtek azok a sorozatos háborúk - közismert nevén a harmincéves háború -, amelyben az ausztriai Habsburgok is részt vettek. A spanyol Habsburgok 1609-ben ugyan tűzszünetet kötöttek a hollandokkal, de a megállapodás 1621-ben lejárt, s a hollandokkal kiújult konfliktus csakhamar összekapcsolódhatott az ausztriai Habsburgok-unokatestvérek harcaival. A vesztfáliai béke (1648) értelmében a Habsburgok elvesztették Németalföld északi részét, az elzászi birtokaikat Franciaország kapta meg, és szigorúan korlátozták a császár hatalmát a többi német fejedelem felett. A békekötés ugyanakkor érintetlenül hagyta azt az 1627-es rendelkezést, amely kimondta a Habsburg-ház örökösödési jogát a cseh trónra.
Az 1620-as évektől kezdve Franciaország leginkább arra használta fel a harmincéves háborút, hogy kifárassza a Habsburg-ház mindkét ágát. Bár a császári ággal békét kötött, a spanyolokkal egészen 1659-ig háborúskodott, amikor is a pireneusi békében megszerezte magának Gravelines-t, Artois csaknem egészét. Hainaut egy részét és több, Luxemburgtól délre fekvő területet.
A következő harminc évben a Habsburg-dinasztia fokozatosan minden alapját elvesztette arra, hogy igényt tartson az európai hegemóniára. XIV. Lajos francia király 1667 után sorozatos támadásokat indított, s egyre több területet hódított el a spanyol Habsburgoktól - Flandria nagy részét, Artois maradékát, Németalföld más területeit, Franche-Comtét, 1684-ben pedig Luxemburg várát. Ezek a hódítások azt is bebizonyították, hogy a magyarországi török támadásokkal elfoglalt Habsburg-császárok képtelenek megvédeni a Rajnától nyugatra húzódó német határt. Miután Bécs sikerrel kiállta az 1683-as török ostromot, ill. a Szent Liga erői fontos sikert könyvelhettek el maguknak: 1687-ben a magyar rendek elismerték a Habsburg-ház örökösödési jogát. Ekkorra azonban egyértelművé vált, hogy a kontinens legerősebb dinasztiája nem a Habsburg, hanem a Bourbon. A pflazi örökösödési háborúban (1689-97) már azok a feltörekvő hollandok és angolok vezették a Habsburgok oldalán XIV. Lajos ellen harcoló erőket, akik száz évvel korábban még a spanyol Habsburgok legádázabb ellenségei és a gyenge franciák legbuzgóbb bátorítói volta.
A Bourbonok fölemelkedésén kívül a többi nagyhatalomnak volt még egy oka arra, hogy féltékeny figyelemmel kövesse Spanyolország sorsát. II. Károly spanyol király testi gyengesége annyira nyilvánvaló volt, hogy nem vártak tőle fiú utódot, így az örökösödés kérdése erősen foglalkoztatta az európai nagyhatalmakat. 1699-ig úgy látszott, hogy a spanyol korona József Ferdinánd bajor választófejedelemre, I. Lipót császár lányának és II. Károly unokahúgának, Mária Antóniának a fiára száll. A bajor Wittelsbach-ház örökösödése nem feltétlenül borította volna fel a Habsburg-császárok és a Bourbonok Franciaországa közti erőegyensúlyt.  1699-ben azonban József Ferdinánd meghalt; a haldokló II. Károly legközelebbi természetes örökösei annak a féltestvérének a leszármazottai voltak, aki XIV. Lajos francia királyhoz ment feleségül, és annak a két nagynénjének az utódai, akik közül az egyik XIV. Lajos anyja, a másik pedig I. Lipót császár anyja volt. A feszültség nőttön-nőtt: sem a Habsburg császári ága, sem pedig brit és holland szövetségesei nem tudták elfogadni, hogy Bourbon-házbeli ellenségeik foglalják el a spanyol trónt. Ugyanakkor sem a Bourbonok Franciaországa, sem brit és holland ellenségei nem akarták azt sem, hogy ismét egy Habsburg-császár kezében egyesüljön V. Károly császár 1519-es birodalmának nagy része. II. Károly az örökség bármiféle felosztását Spanyolország megalázásának tekintette: amikor 1700-ban meghalt. Anjou Fülöpöt, a Bourbon-házbeli herceget, XIV. Lajos második legidősebb unokáját nevezte meg egyedüli örököséül. Kisvártatva kitört a spanyol örökösödési háború.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár