Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
2019. december 19. 10:47 Múlt-kor
Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, egyben a szigetország miniszterelnöke nemzetközi körútja egyik állomásaként 1972. május 30-án érkezett Budapestre. Néhány napos tartózkodása során a szokásos protokolláris programokon vett részt – többek között vadászni ment Kádár Jánossal, valamint Balatonaligán töltött hosszabb időt. A magas szintű látogatás színfalai, a köszöntő feliratokkal feldíszített épületek, a magyarul és spanyolul skandáló kirendelt tömegek mögött azonban feszültségek húzódtak.
Korábban
Fidel Castro és az 1959-ig gerillaháborút folytató kubai kommunisták 1960-ig ugyanis elítélték a magyarországi forradalom vérbe fojtását, „szovjet becstelenségről és pusztításról” írtak ahelyett, hogy ellenforradalomként hivatkoztak volna az eseményekre.
Mivel az „ellenforradalom” leverése és a közbeszédben való éles elítélése adta Kádár rendszerének alapvető legitimációját, érthető módon a magyar pártfőtitkár nem viszonyult túlzottan szívélyesen az álláspontját csak későbbiekben revideáló Castróhoz (aki az 1968-as prágai tavasz leverését már támogatta).
Gazdasági szempontból a nyugati féltekén elszigetelt Kuba teljességgel rá volt szorulva a szocialista országok támogatására, így érdemben nem is volt igazán miről tárgyalnia a feleknek. Végül azonban megegyeztek a kubai cukorimport növelésében és abban, hogy Magyarország 20 millió dolláros hitelt nyújt Kubának (ebből végül a telefonhálózatot fejlesztették). Kádár mindazonáltal – több más szocialista ország vezetőjével egyetemben – továbbra sem nézte jó szemmel Kuba „különutasságát”.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Balkéz-szabály szerint közlekedett eredetileg a millenniumi földalatti
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kicsinyes bajtársai buktatták meg a földrész-dimenzióban gondolkozó Simón Bolívart 18:46
- Édesanyja terelte a tudományok felé Ada Lovelace-t, hogy minél kevésbé hasonlítson botrányhős apjára 13:44
- Első nőként akarta megkerülni a Földet, de a Csendes-óceán „elnyelte” Amelia Earhartot 12:01
- Férjével aszkétaéletet folytatott a csodatételeiről és önzetlenségéről híres Árpád-házi Szent Kinga 09:03
- Az európai műkorcsolyasport fellegvára is volt egykor a Városliget 08:40
- Árpád-házi származását kétségek övezték, Európa főbb urai is igényt tartottak III. András trónjára tegnap
- Éterrel átitatott párnával fojtották meg, majd a palota latrinájában „őrizték” az utolsó etióp császár holttestét tegnap
- Az 1970-es évek után másfél évtizedre elfelejtették, hatalmas visszatérést produkált Cserháti Zsuzsa tegnap
