A Romanov-ház utolsó évtizedei

„Isten akaratából”

A nemesség tehetetlen volt, az állam nem működött, s ebben a helyzetben a moszkvai alsóvárosok iparosainak, a „fekete embereknek” a katonai századokba szervezett felkelése mentett meg az országot, egy hentes, Kuzma Minyin vezetésével. A „Feketeszázak” országmentő lázadásának napja, november 4-e ma ünnep Oroszországban. Ám ettől még nem lett saját orosz uralkodója az államnak. A Zemszkij szabor, a bojárok Országos Gyűlése - ellentétben a nyugat-európai rendi parlamentekkel - nem rendelkezett törvényalkotói, döntési jogkörrel, csupán tanácsadói, véleménynyilvánító szerepköre volt. Ám a rendkívüli helyzetben - ugyan a döntés felelősségét nem vállalva fel, de „kifürkészve Isten akaratát” - cárrá választotta Mihail Romanovicsot, a legtekintélyesebb bojárt. Ezzel 1613-ban megszületett a Romanov-dinasztia, amely több mint 300 évig uralkodott az egyre növekvő területű és hamarosan birodalommá váló ország felett.

Oroszország a közel 300 évig tartó tatár megszállásnak, és annak a ténynek köszönhetően, hogy a keleti szláv kultúra nem antik gyökerekre épült, elmaradott volt Európától. Történetét a Romanovok alatt felfoghatjuk úgy is, mint folyamatos felzárkóztatási kísérletek sorozatát, amelyek alkalmasint eredményesnek mutatkoztak, máskor pedig egyáltalán nem. I. (Nagy) Péter a XVII-XVIII. század fordulóján kőkemény és erőszakos reformokkal próbálta európaizálni az országot, amelyek komoly eredményeket hoztak: az ország megnyerte a svédek ellen a Nagy Északi Háborút, birodalommá vált, modernizálódott, ám a háborúk, lázadások és járványok elpusztították az ország lakosságának 40 százalékát.

II. (Nagy) Katalin a század második felében már jóval humanizáltabb formában kísérelte meg államát a fejlettebb régiókhoz közelíteni. De felvilágosultsága felemás volt, inkább az ország imázsán javított csak, s fontos kérdésekben ő is kíméletlenül az orosz birodalmi szempontokat érvényesítette. I. Sándor (1801-1825) uralkodása első felében titokban próbálkozott a reformokkal, hogy elkerülje a konfrontációt a nemességgel, ám Napóleon legyőzése után a folyamat félbeszakadt, sőt sok tekintetben regresszió, súlyos visszalépés következett be.

A CIKK FOLYTATÁSÁT KERESSE A MÚLT-KOR TÖRTÉNELMI MAGAZIN ŐSZI SZÁMÁBAN!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek