Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne

Csepel

1932-ben kezdődött el a kutatás Budapest új közforgalmú repülőtere helyének kijelölésére - olvasható a www.aeronews.hu honlapon. A lágymányosi sósfürdő környéke, és Alsó-Rákos mellett ismét szóba került Csepel északi része is. Itt ugyanis megfelelő sík terület állt rendelkezésre, a könnyű megközelítést pedig a híd biztosította. Mivel itt volt a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. saját repülőtere, ennek bővítésével akarták kialakítani az új repteret.

Repülők a Dunán

Az új légikikötőt úszótalpas repülőgépek fogadására is alkalmassá próbálták tenni egy Duna-parti kikötőbázis létrehozásával, ami nem volt új keletű ötlet, hisz az Aeroexpress Rt. hidroplánjai a Gellért-hegy előtti Duna-szakaszra érkeztek, illetve onnan indultak a 20-as évek elején. A csepeli reptér azonban végül is nem lett polgári reptér annak ellenére sem, hogy 1931-ben itt szállt le a világhírű Graf Zeppelin léghajó. Maga a gyár eleinte csak utasszállító gépeket gyártott (köztük a német Anthony Fokker kétmotoros utasszállító gépét, amely már 15 utas szállítására volt képes mahagóni burkolatú kabinnal, beépített toalettel.

A harmincas évek végétől már harci gépeket is gyártottak itt, az üzem és a repülők hadi jellegét nem is titkolták. Egyre több gép szállt fel innen, a gyár a német hadvezetésnek is szállított, így aztán a II. világháborúban felkerült a szövetségesek célpontlistájára. A világháború végére a reptérből a légitámadások után csak romok maradtak.

1. A fővárosi repterek múltja
2. Rákosmező
3. Mátyásföld
4. Csepel
5. Budaörs
6. Ferihegy