Azonosították a több száz aranyérmét rejtő hajóroncsot
2026. június 21. 10:46 Múlt-kor
Közel harminc év kutatómunka után brit régészek azonosították azt a dél-angliai Devon partjainál feltárt 17. századi holland hajóroncsot, amely több száz marokkói aranyérmét rejtett a tengerfenéken - mutatja be a Bournemouth-i Egyetem és a British Museum kutatóinak legújabb közös publikációja.
Fotó: British Museum
Korábban
Az 1995-ben felfedezett, Salcombe partjai közelében nyugvó roncs eredete évtizedekig megoldatlan rejtély volt a tengeri régészek számára. A fordulatot Ian Friel független történész levéltári kutatásai hozták el, aki a brit Nemzeti Levéltár dokumentumai között bukkant rá az 1633 őszén Marokkóból Hollandiába tartó hajó útjának nyomaira.
A feljegyzések szerint a hajó az angol partoknál súlyos viharba került, majd léket kapott és elsüllyedt, bár a legénység minden tagja túlélte a katasztrófát. A több évtizedes azonosítási és feltárási folyamat részleteit Dave Parham, a Bournemouth-i Egyetem tengeri régészprofesszora és Venetia Porter, a British Museum korábbi kurátora egy újonnan megjelent, átfogó kötetben összegezte.
A tizennyolc méteres mélységben fekvő, mintegy harminc méter hosszú roncs rakománya a korszak nemzetközi kereskedelmének ritka fizikai lenyomata. A hajóokmányok szerint a Dom van Keulen eredetileg százötven zsák gumiarábikumot, hatvannégy zsák salétromot, háromszázhúsz kecskebőrt és kilencezer berber dukátot, azaz nyugat-afrikai aranyból vert marokkói érmét szállított.
Bár az értékes rakomány nagy részét a hajótörés idején kimentették a sekély vízből, a Délnyugati Tengeri Régészeti Csoport (South West Maritime Archaeology Group) búvárai 1995-től kezdődően több mint négyszáz aranypénzt, valamint ékszereket, ónedényeket, kerámiákat és egy hal formájú mérőónt hoztak a felszínre. A védett régészeti lelőhelyről származó értékes leletegyüttest jelenleg a londoni British Museumban őrzik.
A lelet bizonyítékot szolgáltat a Marokkót uraló arab Szádi-dinasztia és a holland kereskedővárosok közötti szoros kapcsolatokra. A 16. és 17. század fordulóján a globális kereskedelmi nagyhatalommá váló Hollandia kiterjedt hálózatot működtetett, amelynek keretében európai iparcikkeket cseréltek nagy tisztaságú afrikai aranyra. Jeremy D. Hill, a British Museum kutatási vezetője rámutatott: az Észak-Afrikából származó dukátok jelentős részét Hollandiában beolvasztották, hogy a világgazdaság egyik legelfogadottabb valutájaként funkcionáló saját holland aranypénzeket verjenek belőlük.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Önálló betegségként kezelte a szerelmi bánatot az iszlám orvoslás 16:53
- Visszatért a viktoriánus elrendezés a Buckingham-palota képtárába 14:02
- Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait 13:48
- Szatírából született a viktoriánus prüdéria közismert mítosza 11:54
- A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei 10:30
- Ismeretlen kultuszról is mesélnek a most felfedezett ókori feliratok Törökországban 09:32
- Gombnak nézték a ritka, 900 éves viking kori pénzérmét 08:14
- Széles körű társadalmi párbeszédre lesz szükség az ügynökakták megértéséhez tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
