Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot

A jubileum alkalmából átfogó tájépítészeti és ökológiai rekonstrukciós munkálatok zajlanak a harminc hektáron elterülő parkban. Helmut Dalitz, a létesítmény tudományos igazgatója szerint a történelmi patakmedrek és jégkorszaki tavak szigetelése, valamint a partvidékek őshonos növényekkel való betelepítése a hatékonyabb vízgazdálkodást és a biodiverzitás növelését szolgálja.

A klímaváltozás okozta extrém stresszhatások enyhítése érdekében a kutatók 2025 tavasza óta egy speciális kamerákkal felszerelt drónt, valamint a lombkoronákban elhelyezett mintegy száz szenzort alkalmaznak. A rendszer folyamatos adatokat szolgáltat a több évszázados faóriások, köztük a még 1779-ben ültetett, nemzeti örökség részét képező platánfa egészségi állapotáról és vízigényéről, ami lehetővé teszi a célzott és takarékos öntözést.

A tudományos célú fenntartás egyik legfontosabb eleme a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek érdekében a park egyes területein több mint negyedszázada csökkentett kaszálási rendszert alkalmaznak. Robert Gliniars, a kertek kurátora rámutatott, hogy a látszólagos rendezetlenség valójában egy hosszú távú ökológiai kísérlet része, amelynek eredményeként számos ritka pókfaj, vadon növő orchidea és emlős tért vissza a területre.

A módszer sikerét igazolja, hogy a Hohenheimi Egyetem kampuszát 2023-ban az ICA Biodiversity Challenge keretében Európa fajokban leggazdagabb egyetemi területének választották. A kutatók és az önkéntesek több mint kétezer vadon élő állat- és növényfajt regisztráltak a nyolcezer mesterségesen termesztett növényfaj mellett.

A modern ökológiai kutatások szorosan illeszkednek a terület gazdag tudománytörténeti múltjához. A park legrégebbi, ma műemlékvédelem alatt álló részét, az Egzotikus Kertet 1776-ban hozta létre Carl Eugen württembergi herceg és felesége, Franziska von Hohenheim, egy mesterséges falut is magába foglaló angol tájkert formájában.

A terület funkciója a 18. század végétől fokozatosan átalakult: 1780-ban kertészeti iskola nyílt, majd 1818-ban itt alapították meg azt a mezőgazdasági oktatási és kísérleti intézetet, amelyből 1967-re kialakult a mai Hohenheimi Egyetem. A 19. század során a park lenyűgöző növényvilága a német romantika és klasszicizmus olyan kiemelkedő irodalmi alakjait is megihlette, mint Friedrich Schiller, Ludwig Uhland és Eduard Mörike.

A 250. évforduló alkalmából a park a Baden-Württemberg tartományi hatóságok bevonásával egy eredeti tervek alapján történő, a történeti hűséget szem előtt tartó helyreállításon esik át, amelyet idén széleskörű szakmai és közönségprogramok kísérnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban