Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt

Balra: A festmény München Odeonsplatzának egy sarkát ábrázolja, a tér felett a bajor zászló lobog. A röntgenfluoreszcens analízis kimutatja, hogy egyes területeket titánfehérrel festettek át. Jobbra: A rekonstruált festmény hamis színekk

A München am Odeonsplatz címen ismert alkotást Thomas Schuhbauer filmkészítő fedezte fel a szülei otthonában. A kép a bajor főváros egyik központi terét ábrázolja egy bajor zászlóval, ám a festékrétegek apró elváltozásai gyanút keltettek. Ioanna Mantouvalou fizikus vezetésével a szakemberek roncsolásmentes röntgenfluoreszcencia-spektroszkópiát alkalmaztak a műtárgyon. Ez a technológia lehetővé teszi a felszín alatti rétegek kémiai összetételének milliméteres pontosságú elemzését fizikai beavatkozás nélkül.

A felvételek egyértelműen kimutatták, hogy a festmény eredeti állapotában az 1933 és 1945 közötti időszakban készült. A kék-fehér bajor lobogó alatt egy horogkeresztes náci zászló rajzolódott ki, emellett a szakemberek azonosítottak két őrködő katonát, a náci üdvözlésre emelt karú járókelőket, valamint emlékkoszorúkat is. A módosításokat titánfehér pigmentet tartalmazó olajfestékkel végezték el. Mivel ez az anyag a kép más részein nem fordul elő, ugyanakkor Mercker fennmaradt festékkészletében megtalálták az azonos márkájú tubust, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy maga az alkotó fedte el a szimbólumokat.

A festmény eredeti témája az 1923. november 9-i müncheni sörpuccs helyszíne, a Feldherrnhalle emlékműve. Az építmény a Harmadik Birodalom idején a náci párt egyik legfontosabb kultuszhelyévé vált, ahol az arra haladóknak kötelező volt a karlendítés. A második világháború befejezése után a teret átrendezték, a náci jelképeket pedig maradéktalanul eltávolították. Erich Mercker a korszak elismert alkotója volt, aki a rezsim idején számos ideológiai töltetű művet készített. A világháború lezárulását követően az alkotó töretlenül folytatta karrierjét, a kompromittáló részletek átfestésével pedig zavartalanul értékesíthette korábbi munkáit.

A kutatók rámutattak, hogy az eset egyáltalán nem egyedülálló a háború utáni Nyugat-Németországban. Az 1960-as évekig a társadalom és a művészvilág érdemben nem vizsgálta a rezsimmel kollaboráló alkotók felelősségét, ami lehetővé tette a múlttal való zökkenőmentes szakítást és az úgynevezett gazdasági csoda korszakába történő integrálódást. A feltárt történeti rétegekkel rendelkező, szokatlan életútú festményt a müncheni Nemzetiszocializmus Történetét Kutató Dokumentációs Központ gyűjteményében helyezték el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták