Leomlott a mexikói Ihuatzio piramisának egy része

Fotó: INAH

Az INAH tájékoztatása szerint a Pátzcuaro-tó medencéjében regisztrált, az átlagosnál jóval bőségesebb csapadék vezetett a Déli Piramis (Basamento Sur) néven ismert építmény központi részének omlásához. A katasztrófát megelőző rendkívüli hőség és aszály miatt a műemlék kőfelületén repedések keletkeztek, amelyek az esőzések során víznyelőként funkcionálva lehetővé tették a nedvesség bejutását a prehispán épület belső magjába. A helyszíni felmérések megerősítették, hogy a piramis legalább hat lépcsőzetes szintje súlyosan károsodott, beleértve a külső kőburkolatot, a földből és kőből álló belső magot, valamint a támfalakat is.

A mexikói örökségvédelmi szakemberek jelenleg is végzik a károk pontos felmérését, amely nem csupán a leomlott homlokzat fizikai visszaépítésére, hanem a szerkezet teljes körű stabilizálására is kiterjed. A hivatalos jelentés rámutat arra a szakmai problémára is, hogy a műemlék korábbi restaurálása során olyan technikákat és kötőanyagokat alkalmaztak, amelyek a mai modern állagmegóvási elvek szerint már elavultnak számítanak, és negatívan befolyásolták a kőépítmény vízelvezető képességét. Az intézet egy interdiszciplináris kutatócsoport bevonásával tervezi a szakszerű helyreállítást, amelynek finanszírozására megkezdték az egyeztetéseket a mexikói régészeti zónákat biztosító Agroasemex társasággal.

Ihuatzio - amelynek neve purepecsa nyelven a „prérifarkasok helyét” jelenti - a prekolumbián Mezoamerika egyik kiemelkedő, stratégiai fontosságú központja volt. A település a 14. és 16. század között virágzó Purepecsa (vagy Taraszkán) Birodalom három fővárosának egyikeként funkcionált, Tzintzuntzan és Pátzcuaro mellett. Ez az államalakulat katonailag és gazdaságilag is olyan erős volt, hogy a korszakban egyedüliként képes volt sikeresen és tartósan ellenállni a terjeszkedő Azték Birodalom hódító törekvéseinek.

Az ihuatzioi lelőhely monumentális építészete, köztük a most megsérült piramisok és a régióra jellemző adminisztratív-vallási központok, a purepecsa elit hatalmát szimbolizálták a spanyol hódítást (1522) megelőző évszázadokban. A lelőhely stabilizálása és megóvása így kulcsfontosságú a közép-amerikai történelem ezen egyedülálló, az aztékokkal egyenrangú rivális birodalmának megértéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Marlene Dietrichről rendez életrajzi filmet Agnieszka Holland
• Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
• Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét
• Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban
• Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik
• 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
• Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt
• Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában
• Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot