Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne
2006. február 3. 12:07
Korábban
Budaörs
Miután a csepeli lehetőség meghiúsult, a keresés tovább folytatódott. Nagy, összefüggő terüle jöhetett szóba, ahol a fel-, és leszállást nem zavarják magas gyárkémények és házak, valamint a teleknek fővárosi tulajdonban kellett lennie, hogy a használatért ne kelljen külön fizetni. A legfontosabb szempont azonban a városközponttól való távolság volt. A keresést nehezítette a szűkös pénzügyi keret. Szóba jött a Svábhegy teteje, amelyet a lehetséges környezeti károk miatt hamar elvetettek, valamint Ferihegypuszta, amely lehetőséget ekkor még elvetettek szintén, mert hatalmas volt a távolság a várostól. 1935-ben az illetékesek némiképp váratlanul Budaörs mellett döntöttek. Itt a mintegy 170 kataszteri hold területű, hegyekkel körbevett, vizenyős legelőn alakították ki az 1100 méteres fel és leszállópályát.
Német tisztek érkezése a budaörsi repülőtérre, 1942 |
A végül elkészült épület ugyan a pénzhiány miatt szerényebb, de ennek ellenére mégis korszerű alkotás. Az utascsarnok a földszintre került, az étterem az épület középtengelyébe került, a reptér felőli szárny félemeletére. A közvetlen teraszkapcsolat miatt a már ellenőrzött utasok nem voltak elválasztva szeretteiktől, akár beszélgethettek is velük, amíg a beszállásra várakoztak. Az épület alkalmas volt hivatalos események lebonyolítására is. A város felől érkezők a forgalmi épületbe egy felhajtórámpán juthattak be. A repülőtér másik impozáns épülete a 140 méter hosszú és 41 méter széles hangár volt, amely a nagy gépek számára épült. Később elkészült egy kisebb hangár is a sport és magángépeknek. Nagy gondot fordítottak a megfelelő műszaki és repülésbiztonsági intézkedések megteremtésére, amire azért volt szükség, mert a terepadottságok nem kedveztek a rendszeres légi forgalomnak.
A budaörsi fogadóépület |
1950. május 1-jén megnyílt Ferihegy, de Budaörs mégse jutott Mátyásföld sorsára -a mezőgazdasági és sportrepülés legfontosabb hazai helyszíne lett. Az épületek állapota mára azonban rettenetesen leromlott, a fogadóépületbe tilos a belépés, ráadásul annyira átépítették az évek során, hogy ez korlátozza hasznosíthatóságát is. Ma a reptér zárt, csak repülőnapokon látogatható. Annak is örülni kell, hogy még repülőtérként működik, mert időről időre felmerül a bezárása.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 16:05
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 15:05
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap