Marlene Dietrichről rendez életrajzi filmet Agnieszka Holland

Agnieszka Holland Fotó: Marlene Film Production

Agnieszka Holland következő nagyjátékfilmje, amelynek címe a Berlin iránti honvágyra utal, az emblematikus német színész-énekesnőt követi négy napon keresztül négy különböző évtizedben, változó politikai és kulturális miliőben: Párizsban 1937-ben, a bergen-belseni koncentrációs táborban 1945-ben, Tel-Avivban 1960-ban és ismét Párizsban 1983-ban. A film forgatókönyvét Ingo Rasper írta.

Agnieszka Hollandot korábban forgatókönyvírói Oscar-díjra jelölték az Európa, Európa című 1990-es filmért, és olyan Oscar-jelölt filmeket is rendezett, mint az 1985-ös Keserű aratás és a 2011-es A város alatt.

Az életrajzi és történelmi filmek specialistája, Agnieszka Holland a projekt kapcsán azt nyilatkozta, hogy "Marlene Dietrich csupa ellentmondás volt: óriási sztár, kiváló színésznő és énekesnő, önző egoista, hűséges, nagylelkű barát és szerető, az emberi jogok harcosa, aki sok honfitársa szemében árulóvá vált".

Az 1901-ben született Marlene Dietrich 1922-től szerepelt filmekben, Josef von Sternberg 1929-ben bemutatott A kék angyal című alkotásának címszerepében vált világhírűvé. A harmincas évek végén amerikai állampolgár lett, és olyan hollywoodi filmekben szerepelt, mint az Ítélet Nürnbergben, valamint a Billy Wilder rendezte A vád tanúja és a Hitchcockkal forgatott Rémület a színpadon. 1992-ben hunyt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait