Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására

Katalin egy elszegényedett nemesi család sarjaként született Siena városában 1347. március 25-én. Apja, Benincasa Jakab kelmefestésből tartotta fenn népes családját. A krónikák szerint felesége, Lapa 25 gyermekkel ajándékozta meg a férfit. Utolsó előtti gyermekeik ikrek voltak, akiket Katalinnak és Johannának (Caterina és Giovanna) neveztek el. Johanna a születése után nem sokkal meghalt. Katalint anyja óvó szeretettel vette körül.

A kislány már háromévesen is igen jámbornak bizonyult, gyakran megtörtént, hogy a lépcsőn közlekedve minden egyes lépcsőfoknál elmondott egy Üdvözlégyet. Hatévesen a sziénai domonkos templom felett megjelent neki Krisztus. Katalin a látomástól még inkább Isten felé fordult, vezekelt, böjtölt és imádkozott. Hétéves korában szüzességi fogadalmat tett.

A család nem érzékelte a leány eltökéltségének súlyát, és ahogy felcseperedett, férjhez akarták adni. Katalin sokáig szelíden viselte a győzködést, majd tizenhat éves korában közölte szüleivel, ha nem hagyják abba az agitációt, akkor inkább elhagyja otthonát. A család ekkor értette meg, hogy Katalinnak más utat szánt a Teremtő.

Tizenöt évesen a sziénai domonkos harmadrendi nővérekhez csatlakozott. Magányában rengeteget imádkozott, majd ismét egy látomás következett. Krisztus megjelent előtte és gyűrűt húzott az ujjára, amit csak ő láthatott, más számára láthatatlan maradt. Az Úr ekkor elküldte őt az emberek közé. Katalin prédikálni kezdett, szónoklataira felfigyeltek az emberek és egyre többen követni kezdték őt. A szent életű hölgy nemcsak a jámborságról prédikált, de a válságban lévő egyházat és a fényűző, bűnös életmódot folytató egyházi vezetőket is kritikával illette. Szót emelt a keresztes háborúk megszervezése mellett, és a pápa visszatérését sürgette Avignonból Rómába.

A csodatévő, gyógyító Katalin, aki Isten dolgairól többet tudott, mint a korabeli tudósok, rengeteg embernek nyújtott vigaszt és iránymutatást. Az őt követőket Katalin „családomnak” nevezte. Ez az egyre népesebb család azonban az ellenfeleinek is szemet szúrt. Katalint eretnekséggel vádolták, ezért 1374-ben a firenzei domonkos rendi bírák elé idézték, hogy adjon számot tanításairól. Katalin meggyőzte a káptalant, hogy semmi bűnös és ördögi dolgot nem művel Krisztus bárányai között, így tovább dolgozhatott.

Kellett is a segítsége, mivel Sziénában felütötte fejét a pestis. Katalin nem tétovázott, segített a betegeknek. A járvány idején csodatévő, gyógyító képességét csillogtatta. Gyóntatója és életrajzírója, Capuai Boldog Rajmund domonkos szerzetes sok vele kapcsolatos csodát lejegyzett, köztük volt az 1375. április 1-én Pisa városában történt híres eset, amelynek folyamán Katalin megkapta a stigmákat. Katalin a feszület előtt állt, amikor Krisztus sebeiből vérvörös fénynyalábok indultak el kezei, oldala és lába felé. A közeledő nyalábokat látva a szentéletű nő kérlelni kezdte az Urat, hogy sebei láthatatlanok legyenek, azon célból, hogy a hírnév kísértéseit elkerülhesse. Rajmund leírása szerint a vörös színű fénysugarak, ekkor fehérré váltak; a sebek ugyan láthatatlanok voltak, de egészen haláláig fájdalmat okoztak a nőnek.

Katalin ekkorra már hihetetlen meggyőző erővel rendelkezett, szavainak hatására bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot. 1376-ben elhatározta, hogy ezt az Úrtól kapott szuggesztív erőt az egyház érdekében a nagypolitikában is kamatoztatja. 1376 júniusában hívei kíséretében Avignonba ment és meggyőzte XI. Gergely pápát, hogy költözzön Rómába. Nem tudni, hogy Katalin három hónapos tárgyalása milyen mértékben befolyásolta XI. Gergelyt a döntésében, de az bizonyos, hogy az egyházfő 1377. január 17-én bevonult Rómába.

Katalin ezután is fáradhatatlanul dolgozott, de az aszketizmus határát súroló, állandó böjtöléseit és az intenzív munkatempót nem bírta szervezete. 1380. április 29-én, mindössze 33 évesen megtért a Teremtőhöz. Földi hamvait Rómában a Santa Maria sopra Minerva templomban helyezték örök nyugalomra. Katalint 1461-ben II. Piusz pápa avatta szentté, 1999-ben II. János Pál pápa pedig Európa védőszentjévé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György